Az elhagyott év ellenzéki jelmezbáljának fő figurája a drogos, aki még önmagát is feljelentette. Skizofrén alkat. Két, esetleg több én lakik benne, az egyik énje a bűnös vadász, a másik meg a vadászt feljelentő, plusz beékelődött közéjük a pártfunkci. Ezt teszi egy emberrel a drog. Íme, Juhász, a bűnös vadász. Vadászkalapján vaddisznósörte helyett vadkender lengedez. Hol vannak már a daliás idők, mikor a bűnös vadász a vizeletmintájával szédítette a környezetét? Mióta pártfunkci és a mikrofonláz meg a feljelentések okozta mámor bódítja, aggódunk érte. Mert ez pótcselekvés, ez nem pótolja a szert és nem gyógyítja a hiánybetegséget sem. Két feljelentés között dugós puskával a vállán hiába sétálgat csalfa képzelete kender tövei között és álmodozik a régi szép szippantások közösségformáló erejéről, előbb utóbb kibújik a szög a zsákból: bérvadász ő, akinek nagyon kell a lé! Mert a szer sokba kerül.

Az altruizmus, azaz az önfeláldozás viselkedéstani elemzése jelentős vitákat váltott ki a tudományban. A jelenség lényege, hogy az adott populáció, faj, közösség egy tagja akár a saját kárára is segíti társait, még akkor is, ha belepusztul. Hobbestól, Konrad Lorenzen át, egészen a kevéssé ismert Robert Trivers evolúcióbiológusig sokan foglalkoztak a jelenséggel és több leírás, valamint elmélet is létezik a fajtárs vagy a közösség érdekének előtérbe helyezésére a pókoktól, a patkányon, majd a csókákon át, egészen az emberig.

Az emberi társadalmakban az altruizmus helyét, hasznosságát több gondolkodó megkérdőjelezte. Ennek ellenére az igény, a késztetés az önfeláldozásra az emberi elme mélyén, a tudatalattiban, sőt talán a kollektív tudatalattiban is jelen van, és időről időre a felszínre tör.

A Fidesz  kongresszusa lezárt egy érdekes időszakot. Tavaly ősszel az amerikai külügy egy jól előkészített és rendkívül pontosan időzített támadással meggyengítette a kormánypártot és magát a kormányt is. A támadás pontos oka és célja – a kormány meggyengítésén túl – nem megismerhető, de feltehetőleg szoros kapcsolatban áll az amerikai külpolitika két alapelvével. Az egyik, hogy nehezen tűrik a túl stabil hatalmi rendszereket és elsősorban a politikai váltógazdaságot támogatják. A másik, hogy Huntington elméletének sajátos értelmezése miatt a civilizációs határokon előszeretettel robbantanak ki válságokat.

A közép-európai népek végérvényesen a víz alá vannak nyomva, és a Nyugat közömbös a sorsunk iránt. A hetvenes évek ennek a nyomasztó kilátástalanságnak a jegyében teltek el. A hatalom birtokosai pöffeszkedő nyugalomban ültek a helyükön, és az ellenőrzésre, a megfigyelésekre a szerveknek maguknak kellett ürügyet találniok. Ma úgy mondanánk ezt, hogy a besúgást és a bizalmas nyomozást egy kis marketingmunka előzte meg: kire érdemes kivetni a hálót, kiből-miből lehet ügyet csinálni.

December legelején megjelent Pesten is a hír, hogy 2015-ben az év emberének választotta Orbán Viktort a Politico magazin. A lap listája azt a 28 embert gyűjtötte össze, akik szerintük felpezsdítik és alakítják az európai közéletet, és akikre a jövőben is érdemes lesz odafigyelni. A cikkben részletes véleményüket fejtik ki a magyar kormányfő politikájáról, és külön kiemelik, hogy szavait, érveléseit Lengyelországtól az Egyesült Államokig egyre több politikus átveszi.

Ma 150 ezer forint az átlagbér az egészségügyben. Ennek megduplázásáért jelentettek be tüntetést és ezért sétáltak a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) tagjai, hogy a végén az országgyűlés irodaházának lépcsőjén átadják petíciójukat az illetékeseknek. Azonban a szakszervezet tüntetését megzavarta a minden mozgó célpontra rávetődő, hivatásos felháborodó, a korábbi Bajnai Gordon-girl, Szabó Tímea, aki talán el akarta csenni a show-t, ezért Sándor Mária fekete pólóját húzta magára, ám a FESZ-esek kiutálták maguk közül Sándor Máriával együtt a tolakodót, és bejelentették, nem akarnak azonos időben azonos helyen vele demonstrálni.

A kormány tavaly novemberben bejelentette, hogy egy nagyszabású programot indít, amire akár egymilliárdot is áldoz. Ezóta éles vitában állnak a zsidó szervezetek, nem képesek megegyezni arról, hogy melyiküké legyen a nagy pénz az egymilliárd forint, melyet a kormányzat temetőfelújításra szánt.

A Právo című prágai napilapnak Kövér László az európai menekülthelyzetet elemezve azt mondta, kellemes meglepetés számára a visegrádi négyek együttműködése, és reméli, hogy egyszer majd olyan összhang alakul ki Közép-Európában, hogy a történelmi sérelmeket is orvosolni lehessen, akár kisebbségi témakörökben is. Amikor az újságíró rákérdezett arra, hogy vajon ez azt jelenti, Magyarország továbbra is követeli, hogy vonják ki a cseh és szlovák jogrendből a Benes-dekrétumokat, a magyar házelnök így felelt: A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság addig nem válhatott volna uniós tagországgá, ameddig a jogrendjében szerepel olyan törvény, amely a kollektív bűnösség elvén alapul. Ha Európa elfogadja a kollektív bűnösséget, akkor vajon milyen közös értékekről és elvekről beszélünk?

A tartalomból:

Szabó Dezső: A magyarság útja: jobbra vagy balra?

A mai európai zavar: az államok, nemzetek, fajok, felekezetek, világnézetek küzdelme mélyén voltaképpen egyetlen harc folyik, s a sok tábor lényegében: két tábor. Kül- és belpolitikák: mintegy vonaglásai, összeütközései vagy egyensúlykísérletei ennek az egyetlen küzdelemnek. A nemzetközi politikai zsargon az egyik tábort jobboldalnak, a másikat baloldalnak nevezi. Már most: ha az elfogulatlan szem kutatása végigtapogatja a két ellenséges tábor jelenségeit, arra a mély humorú felfedezésre jut: hogy a két halálos ellenség megnyilatkozásai azonosak. Ugyanazok a gyűlöletek, vádak, diagnózisok, követelések teremnek majdnem azonos mondatokat a két ellenséges tábor ajakán. És valóban: ha mindkét tábor legszélsőségesebb irányaiban vizsgáljuk a történelmi megmozdulás okait és tartalmát – márpedig a két tábor lényege ezekben az irányokban mutatódik meg a maga abszolút körvonalaiban –: nemcsak azonos lelki tartalmat, de azonos frazeológiát s a közéleti hadonászás azonos gesztusait találjuk.