Bajnai a rosszemlékű volt miniszterelnök a választópolgárokat becsapó Szabó Tímeával és Karácsony Gergellyel eliszkolt a felcsútiak elől. Felcsúton kívül, egy félreeső helyet találtak maguknak, ahol végre nem zavarták meg őket ellenvéleményükkel a településük jó hírét védő polgárok, s onnan egy szeméttelep mellett ácsolt dobogóról hazudták tele az étert.

Megfelelő embert a megfelelő helyre, tartja a mondás, ez a nekik éppen megfelelő hely.

Christine Lagarde vezérigazgató megkapta Matolcsy György levelét, amelyben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az IMF budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. Matolcsy György a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még az idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. A rosszemlékű IMF 2008–2009-es tevékenysége a nyugdíjak csökkentését, a közszféra béreinek befagyasztását, valamint a gyes és a gyed idejének lerövidítését jelentették. A Gyurcsány- és Bajnai-kormány ezeket a diktátumokat gondolkodás nélkül végrehajtotta. Az IMF nem csak egy „nemzetközi uzsorás”, hanem egy pénzügyi- és gazdasági maffiacsoport is, mert az általuk nyújtott hitel nem más, mint védelmi pénz, vélekednek egyre többen hasonló keménységgel a nemzetközi valutaalapról.

2013. július 2-án kedden a magyar kormányfő Strasbourgba utazott, ahol részt vett és felszólalt a Tavares által készített jelentés vitáján. Jól tette, hogy elment, még jobban, hogy a felszólalásában elmondott mindent. Világosan, érthetően.

A tartalomból:

IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN

Csurka István: Guberálók (2.oldal)

A Népszabadság egyik guberálója azt írja a Fidesz és a kormány eddigi teljesítményének jellemzésére, hogy négy biztos ponttal lehet rögzíteni az Orbán-kormány eddigi tevékenységét. A négy pont szerinte a következő: hatalomkoncentráció, bosszú, pénzszerzés és érzéketlenség. Tekintettel arra, hogy nem vitacikket írok, hanem egy jelenséget, a politikai guberálást akarom bemutatni, csak annyit állapítok meg, hogy a négy tétel használt, kissé romlott, beteges, mint minden, ami a szemétdombon található. Ezen a szeméttelepen a guberánsok viszont szorgalmasan dolgoznak. A cikk szerzője az egyik legkitartóbb, legszemfülesebb guberáns.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Mi állhat az Edward Snowden-ügy mögött?

Edward Snowden a National Security Agency (NSA) az amerikai hírszerzés külsős munkatársaként, mint korábbi CIA-alkalmazott meglehetősen magas szintű hozzáféréssel rendelkezett a PRISM programhoz. A PRISM program az amerikai titkosszolgálat által létrehozott rendszer, mely alkalmas az interneten keresztül történő kommunikáció megfigyelésére és tárolására, továbbá a felhasználók azonosítására.

Magyarországon az elmúlt három évtizedben nem fordult elő hasonló. Felteszem, hogy még legalább három korábbi évtizedben sem, de arról nincsenek közvetlen tapasztalataim.

A 2010-ben megválasztott 2/3-os többséget mindjárt kormányzása kezdetén kegyetlen árvíz fogadta Észak-Magyarországon. A kákán is csomót keresők hamar megállapították, hogy a hatalomra került társaság nem reagált megfelelően. Most azt ne firtassuk, hogy a 2010-es árvíz idején a kormány még éppen hogy átvette a hatalmat. Szorítkozzunk arra, hogy talán nem volt zökkenőmentes a védekezés.

Csurka István: „Coming out”, mint menekülési útvonal

Megrakták a múlt hetet disznóságokkal, nem lehet szó nélkül elmenni mellettük. A lélekölés, a megzavarás ugyan évtizedek óta tudatosan folyik, de ekkora adagot egyszerre régen kapott a magyarság, mint most. A nevetséges és hirtelen megbukott Oknyomozó Irén ügyéről előzőleg írtunk. Ez azoknak az újságíróféleségeknek a feldicsőítését akarta szolgálni, akik sajtószabadság címén minden lehetőséget és minden pénzt megkapnak a hazudozásra, a társadalom félrevezetésére. Aztán jött egy kis takonypóc ügy. A kormány egyik államtitkára előbújt. (A globálisan műveltek ezt „coming out”-nak mondják.) A hivatalosan férfinevet viselő államtitkár – valójában kislyány – szipogva vallotta be másságát a Meleg Büszkeség nyitányán, a fél kormány és a teljes SZDSZ jelenlétében. Az illető személyügyi államtitkár. Láthatóan sohasem volt katona. Ha arra kerülne sor, a haza védelmében nem számíthatnánk rá, mert pityergős, nőies, és azonkívül, hogy homoszexuális, semmilyen erénnyel, jogosultsággal nem rendelkezik a személyügyi kérdések intézéséhez.

Csurka István: Konkrétum keresők

A választási küzdelem hónapjaiban, majd a kormányprogram vitája során is az volt az ellenzéknek, azaz az MSZP-nek és fiókpártjainak, az LMP-nek és a Jobbiknak az egyöntetűen hangoztatott fő vádja a Fidesz párt- majd kormányprogramjával szemben, hogy nem elég konkrét. Kicsit kifigurázva az, hogy nem közli a tervszámokat. Mennyivel akarja a saját négyéves terve idején az építőipar teljesítményét növelni, mennyivel a tejtermelését és mennyivel a könyvkiadásét. Ennek egy oka volt: nemhogy nem akarták, valójában nem vehették tudomásul, meg sem hallhatták, hogy a kétharmados győzelmet aratott párt nemcsak az utolsó nyolc évet törli el, s azt még adott esetben meg is torolja, hanem az egész rendszerváltási húsz évet, mindenestül, benne a maga négy év kormányzásával. Mert történelmi kényszernek, megalkuvásnak, rossz paktumsorozatnak tartja. Mert új rendszert akar.

Csurka István emlékének felidézésénél nem csupán a barátai és ismerősei tisztelegnek jelenlétükkel, hanem képletesen itt vannak velünk, körülöttünk a már nem élő pályatársak, gondolok Fekete Gyulára, Sánta Ferencre, Csengey Dénesre. De itt tisztelegnek azon emberi sorsok hordozói is, akiket az író leírt, ábrázolt, és így az utókorra átörökítette létezésüket.

Csurka István folytatta a magyar irodalom nagyjainak korfestő és korszakelemző munkásságát, ahogyan tette ezt Gárdonyi Géza, amikor megörökítette a nemzet napszámosainak, a falusi és tanyasi tanítóknak mindennapos küzdelmeit. Ahogyan tette József Attila, amikor megörökítette a gyári szirénahangra ébredő és munkába induló nagyüzemi munkások szürke hétköznapjait, és a munkanélküliek gondjait. Ahogyan Veres Péter megírta a vasúti krampácsoló földművesek, parasztcsaládok küzdelmeit a megélhetésért.