Vallásos zsidó buzizhat-e, ha jobbikos muszlimmal segélyt oszt a cigányoknak?

Még mielőtt a Schwezoff Dávid mögötti illusztráció miatt nekünk esnének: a montázs mondanivalója nem az, hogy minden homoszexuális zsidó, vagy fordítva. Csak a sajátosságokban bővelkedő magyar közélet egyik legbizarrabb történetét szerettük volna megjeleníteni.

Csurka István: A tiltás, tűrés, támogatás rendszere

Németország nyugati része pedig, miután már semmilyen ellensúly, védelem és ellenállás nem volt a szovjet terjeszkedés ellen, Marshall-segélyt kapott és megengedték neki a szociális piacgazdaságot, amely csodálatosan gyors és hatalmas megerősödést, gazdagodást jelentett és az Odera folyónál megtorpantotta a bolsevizmust. De a német felvirágzás egy másik, Európán kívüli folyó mentén is hathatósan éreztette hatását: a Jordán mindkét partján. A német jóvátétel kárpótolta és felépítette a negyvennyolcban megalakult zsidó államot.

Adva volt tehát két zsarnoki, népirtó rendszer, a zsidóellenes náci és a minden népet gyilkoló, vad, ázsiai, zsidókat is üldöző sztalini. Roosevelt és köre ezt, a rosszabbikat választotta szövetségesül és ennek a döntésnek a következményeit még ma is nyögi a világ. Legjobban mi, magyarok.

És megijedtünk. Ungár Klára újra megjelent a közéletben, és rögtön szövetségre lépett Bajnai Gordonnal. A néhai SZDSZ, az újkori magyar politika legképlékenyebb, egyben legtisztábban faji alapon szervezett pártja teljesen integrálódott. Ungár Klára mint az SZDSZ női (?) tagozatának képviselője megállapodott, hogy mától Bajnai Gordont erősíti támogatóival.

Csurka István: Az út (2. rész)

Mind a faj, mind a védelme tiltva volt és tiltva van ma is.

„A másik, az idegen ország, hazug ígéretek lidércfényével bolyongatott minket ingoványokon. Öldöklő céljainak agyafúrt szolgálatában Nyugat-Európát, emberi ölelkezést, szabadságot, felsőbbrendűséget, fiatalságunk pattanó erőinek bátor és méltó kiélést ígért. A hazulról kitagadott gyermek megbántott szerelmének dühödt inverziójával vetettük rá magunkat e hazug forradalmiság festett délibábjaira. Többé-kevésbé mindannyian átestünk ezen a nyugatos lázon, amelyet Kelet-Galícia szélhámosai ügyes tudatossággal fűtöttek szervezetünkben, s a legnagyobb, a legküldöttebb, aki minket jelenthetett volna: Ady Endre, el is veszett belé. Benne oly nagy volt a fajnak geniális elgyengülése, betegsége – amely nélkül sémita fermentum nem törhet rá faji szervezetre –, hogy a felismerés dantei pillanatában már menthetetlenül sodorta a poklok égő áradata, és halnia kellett testestől-lelkestől, és fizetségül halnia kevéssel Tisza István gróf után. Kétfelé tévedt két magyarok voltak ők, akik más-más előjellel egyformán pontot jelentettek egy szomorú kornak végén, s akiknek egyformán halált jelentett a sémita sodratás.”

Ha nem a mi bőrünkre menne a játék, nevethetnénk is rajta, ahogy a cirkuszi porondra illő figurák vagdossák egymás képébe a tortát, de ezek itt a hatalomba készülődnek. Meghirdetik a nagy összefogást, majd szénné alázzák az összefogás élemberét a színpadról, plusz baráti tüzet nyitnak ellene a nézőtérről. Határidőt jelölnek ki maguknak az összefogásra, s mikor az elérkezik egy újabb határidőt szabnak maguknak, amit megint nem tartanak be. Az embernek az az érzése, hogy csupa félkegyelmű ácsingózik a hatalom után. Egyszer azért kapunk a szívünkhöz, hogy Úristen, ezek irányították az országot, majd meg azért, hogy ugyanezek akarnak visszajönni?

Ronald Lauder, a New York-i központú Zsidó Világkongresszus elnöke benyújtotta elmaradt haszon igényét. Az igény lényege, hogy a Gyurcsánnyal egyszer már lebeszélt, majd a kormányváltás után meghiúsult szerzés most mégis profitálhat. Sőt tulajdonképpen az sem zárható ki, hogy ez az üzlet eleve a bukásra játszott. Hogyan is értjük ezt?

Csurka István: Az út

A fogyasztói társadalom mint a liberális piacgazdaság végterméke, mára túlélte magát. Az egykor felszabadító erejű liberalizmus a tiltások önkényes rendszerévé vált. A liberalizmus gazdag részvényesei, menedzserei, közgazdászai és médiaszakemberei bezárkózva, őrzött-védett lakóparkjaikban élnek. Félnek azoktól a népektől, amelyeknek egykor egyenlőséget és a zsarnok király, a zsarnok állam és a zsarnok egyház alóli felszabadulást ígértek. Tiltások, korlátozások bevezetésén törik a fejüket. Értelmetlenné vált az életük. A liberális lakópark a vár középkori védettségébe szervezte magát, annak tekintélye nélkül, és úgy tesz, mintha rémülten várná a populisták és a szélsőségesek ostromát, holott a legtöbb szélsőséges csoportot maga szervezi, mert valójában a középosztály, a nemzeti értelmiség támadásától tart.

A száz éve született Gombos Gyulára emlékeztek a Magyar Írószövetségben

Az emigrációba kényszerült szórvány magyarság egyik kivételes személyiségére, a Széchenyi-díjas irodalomtörténészre és esszéíróra, Gombos Gyulára (Temesvár, 1913. szeptember 30. – Budapest, 2000. december 5.) emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség klubtermében.

Nem vagyunk csalók, csak hülyék

Úgy tesznek, mintha Lendvai Ildikót sajnálnák, hogy öregségére neki kellett a lusta fiatalok helyett végigtrappolni az összes tévét, rádiót, újságot. Ez csak ürügy. Először is Lendvai Ildikó remek állapotban van, nem úgy mint az MSZP. Az élénk hölgynek új a foga, a haja, az arca. Termete slank, ruházata elegáns, pedig látott már néhány tavaszt, akkor is ha néhányat vakon töltött. Gondolom, hogy a szemével lehetett baj, ha nem látta mi folyik kedves pártjában megalakulása óta. Persze van egy másik magyarázat is, a házasságközvetítőben megjelenő egyszeri nő története, aki elmondja magáról, hogy 5 nyelven beszél, zongorázik, táncol és énekel, konyha-művészetét nemzetközi díjjal ismerték el, tavaly szépségversenyt nyert. A közvetítő le van nyűgözve, de mint praktikus ember azért rákérdez: és mondja kiskezitcsókolom, önnek egyetlen hibája sincs? A nő lehajtott fejjel rebegi el, hogy van azért hibája, egy kicsit hazudós. Szerintem itt van a kutya eltemetve.