Csurka István: Gonosz, eltökélt, kíméletlen és céltudatos ellenséggel állunk szemben

Amikor két sakkozó kezet nyújt egymásnak és döntetlenben egyezik meg, a partinak vége. Lehet, hogy otthon még elemzik az állást, de a sakktörténelembe a döntetlen végérvényesen döntetlenként vonul be. Magyarország, Orbán Viktor és az ellene és ellenünk dolgozó nemzetközi erők esetében ez másként van. A helyzet itt most döntetlenre áll, az euró–forint árfolyam szépen fekszik, mélyen a költségvetésben tervezett 299 forintos szint alatt, de mindenki tudja, hogy a játszmának nincs vége. A magyarságot másodrendűségbe taszítani igyekvő körök – ki tagadhatná ilyenek létezését, elég csak Konrád Györgynek a liberális kongresszuson kifejtett félreérthetetlen szavaira utalnunk – nem elégszenek meg döntetlennel, Orbán Viktor kétségtelen sikerével, hanem taktikát változtattak. Egyelőre feladták a gyors spekulációs akciókkal és EU bizottsági parancsokkal, nyomásgyakorlással való harcot, mert ennek most rendkívül rossz visszhangja volna Európa népeinek körében. Köszönhető mindez annak a hatalmas menetnek, annak a többszázezres, sőt soha nem látott méretű felvonulásnak, amelyben a magyar középosztály, határokon innen és túl kifejezte akaratát. Mind a hazai, mind a külföldi tudósítások bal és liberális része igyekezett ugyan ezt elbagatellizálni, de maguk a döntnökök és az illetékesek pontosan látták, és meglepődve látta Európa érdeklődő közössége is. Meg kellett állapítaniuk, hogy ilyet még nem láttak.

Csurka István:

Az uralkodó réteg, a törpe kisebbség hatalomban hagyása magyar tragédiát fog okozni

Soros György bejövetele

Meg voltam győződve egyébként, hogy Antall József, mivel mindazt tudja, amit én tudok, ugyanazt gondolja a magyar élettérről, a magyar sors Bilderberg-alávetettségéről, mint én. Debreczeniről nem gondoltam ezt és több közeli emberéről sem.

Ebből az következik, hogy ha látja, hogy nem tud megfelelni annak a küldetésnek, amit az MDF és a magyarság rábízott, távozik. Feláll az országgyűlésben és feltárja, milyen és mekkora nyomás alatt van, lemond és a köztársasági elnök kénytelen új választásokat kiírni, amit nyilvánvalóan nem nyer meg az MDF, de megnyerhet az ország, mert rádöbben a valóságra. Szomorú sejtésem, Antall (a tanácsadókra hallgatva) az MDF érdekei mögé bújt, hogy a magyarság érdekét ne kelljen képviselnie.

Tisztelt Adózó!

A Magyar Fórum csak Önökkel, Önökben létezik, az Önök figyelme, segítsége tarthatja életben. Ha tehetik, támogassák az újságot! Kérjük, hogy éves adója 1%-át ajánlja fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak, mert ezzel támogatja sajtókiadványunk megjelenését.

Csurka István: A személyiséget leromboló politika Amerikában lett kipróbálva

Soros György bejövetele (2.oldal)

De nem azt tették, hanem kárörvendő pofával mozgósították az egész magyar sajtót. A Bilderbergék pedig a nemzetközit. Példátlan méretű sajtóhadjárat indult ellenem. Képviselői irodámban egymásnak adták a kilincset a világlapok tudósítói és valamennyien ugyanazt kérdezték: miért és mennyiben vagyok antiszemita, és hogy képzelem ezt. A harmadik látogató azonos kérdése után rájöttem, hogy el vannak igazítva. Feltételeztem, hogy valahol, talán éppen az amerikai követségen Haraszti Miklós adja a szájukba a kérdéseket – vagy Eörsi István? – és magyarázza el nekik, hogy milyen ember vagyok. A magyar részleg túlnyomó többsége számára Debreczeni vádja ingyen mannaosztás lett: egy az országgyűlésben elhangzott „náci alapvetés” után minden megengedhető volt velem szemben.

Csurka István: Egy magyarra már nem vonatkoztak a nyitott társadalom szabadságai

Soros György bejövetele

„Szép egyedül” – mondtam Balatonföldváron 1993-ban. Ez azonban már a második hullámban történt, a Néhány gondolat című tanulmányom kiadása és az ezt követő még számosabb és erősebb támadások után.  Ez már a Nyílt társadalom listás korszakában esett meg. Mit nevezek én most utólag listás korszaknak? Azt az időszakot, amelyben a bel-ügyi III/III-as ügynöklisták létezésével és az azon való szerepléssel kezdték szétverni, egymással szembeállítani és megbénítani a nem SZDSZ-es és nem MSZP-s frakciókat és a hozzájuk tartozó szervezeteket, intézményeket, sőt magukat a családokat is. Ez volt az a lista, amelyet állítólag maga Németh Miklós adott át Antall Józsefnek. Erről senki nem tudott semmi bizonyosat, mégis erről beszéltek legtöbbet minden társaságban. A helyzet pattanásig feszült volt az országban. 1991-ben és különösen 1992-ben, amikor a taxisblokád amúgy is végzetes csapást mért az Antall- kormányra, az MDF-re, de az SZDSZ és Göncz Árpád is lelepleződött, és a nyomor, az infláció, a munkanélküliség pedig elviselhetetlen mértéket öltött, a Bilderberg csoport emberei időszerűnek látták még ezzel is megtizedelni és megfélemlíteni a nemzeti, keresztény oldalt.

Ha véletlenül nem képzett a munkásmozgalom nagyszerű történetében, akkor íme: Etkar vagy Edgar André egy Németországban született zsidó származású munkásmozgalmár volt, akit 1936-ban letartóztattak, majd kivégeztek. A Spanyol polgárháborúban résztvevő, többnyire zsidó származású mozgalmárokból álló csoport felvette az Etkar André zászlóalj nevet. A később csak spanyolosoknak nevezett, főként magyar zsidókból álló társaság tagjai között szerepelt Mező Imre és Rajk László is. Sokan a Szovjetunióból érkeztek, mint például Gerő Ernő, Rajk László, Steinmetz Miklós, Zalka Máté és Münnich Ferenc. Az október 17-én létrehozott Etkar André zászlóalj 3. százada 180 magyar önkéntesből állt, akiket mexikói puskákkal és géppuskákkal láttak el, és részt vettek a Madridért folyó harcokban. Öszszesen 1200 magyar és többnyire zsidó származású önkéntes érkezett a konfliktus idején, közülük mintegy 600 vesztette életét a harcokban és a polgárháborút követő konfliktusokban további 350-en haltak meg. Az 1945-ben létrehozott Magyar Partizán Szövetségbe 248 volt polgárháborús önkéntes kérte felvételét. Ezenkívül az 1945-ben Magyarországot lerohanó Vörös Hadsereg után érkeztek Budapestre az egykori spanyolosok és Rákosi, Gerő, valamint Rajk vezetésével megszervezték a magyar felső- és középosztály elszegényítését, valamint részleges kiirtását.

A tartalomból:

Domokos Mátyás : Írói létezés-technika

Beszélgetés Csurka Istvánnal

Domokos Mátyás: – Te kegyetlenül tudsz nyilatkozni önmagadról, munkásságodról, méghozzá a nagy nyilvánosság előtt. Egyszer azt is leírtad egyik tárcádban, hogy „Maga beletörődött saját középszínvonalába... A kezével dolgozik, nem a szívével.” És ezt nemcsak önmagadra, de nemzedékedre is vonatkoztattad, ami – ha igaz – csak következménye az indítékhiánynak, amit azonban rendszerint megelőz valami (s ezt a lélektanból is, meg persze az életből is jól tudjuk!): egy súlyos sérülés, konfliktus, seb, amelyik elindítja ezt az önlefokozó, önpusztító folyamatot. Erről a sebről mások is beszélnek: egyik versében beszél például nemzedéktársad, KalászMárton, azzal a rezignációval, hogy mindenkinek olyan sebe van, amilyet megérdemel. Ki milyet vár, olyan / sebet / kap a világtól? Akkora / ütést, amekkora bal arcot / odatart? S akkor kenyér/ jár neki is, amekkora / ütést / ő a már nem bibliai / roncs fejre mér? (Ki milyet vár?)Nemzedékedet illetően: volt-e, s mi volt ez a súlyos seb?

Csurka István: – A sebekről is sok szó esett már. Nem ebben a mi beszélgetésünkben, hanem az irodalomban, a fehér asztaloknál meg a folyosói beszélgetésekben, meg sok egyéb helyen. Nem akarom én most a sebeket új megvilágításba helyezni, vannak sebek, sok seb van. Amit lényegesebbnek érzek én ebben az egész dologban: az, amivel ezt a kérdést indítottad: a középszínvonal. A középszínvonal maga is egy óriási seb. Olyan korban élünk, amikor ezt a középszínvonalat rettentő nagy erővel sugalmazzák az embernek: a közembernek és az írónak is. Ez kétségkívül talán hasznos, célszerű, de író számára rettentően szorító, gúzsba kötő valami. Ez a középszínvonal a történelemnek mögöttünk levő eseményei után részben menedéknek látszik, részben egyetlen életlehetőségnek. De nagyon veszélyes. Ebbe a középszínvonalba ugyanúgy bele lehet halni, mint a szélsőségekbe. Csak ez egy „ágyban, párnák közt”- i halál, ami még egy középnemzedékbeli író számára is keserves tulajdonképpen.

Bajnai gazdasági kérdésekről sem tárgyal az MSZP-vel, mert szerinte az MSZP azt sem tudja, hogy a szakpolitikai egyeztetések valójában már koalíciós tárgyalások. Alkalmatlan időpontban, alkalmatlan formában és alkalmatlan körben nem volt hajlandó részt venni a napokban kezdődő egyeztetésen. „Nem így kell koalícióról megegyezni” – oktatta ki a meghívókat.

Csurka István : Idegen célok és magatartások elemzése

Soros György bejövetele

Meghívóm, Eörsi István is a pontos helyére manőverezte magát. 1992. október 29-én Összefüggések címen cikket írt ellenem a Magyar Narancsban. Ezt én most a Tallózóból idézem, amely azóta kimúlt. 92-ben azonban hetente jelent meg, összegyűjtve minden vidéken és a fővárosban, a rádióban és a tévében napvilágot látott nemzetellenes és akkor értelemszerűen Csurka-ellenes írást, jelképezve és növelve is azt az irdatlan média- fölényt, amellyel a Bilderberg-oldal akkor rendelkezett. Természetesen megjelentették időnként a Magyar Fórum írásait is, avagy a védelmemben adott interjúkat is, mint például Lezsák Sándorét, amire már hivatkoztam. A fölény azonban kétségtelen volt és nyomasztó. Csokorba gyűjtve, egymást erősítő szerkesztésben tálalták hetente, mintegy beleprintelve az olvasó agyába a kormány, a kereszténység, a magyarság elleni támadásokat és így teremtették meg azt a közhangulatot, amely 1994-ben Horn Gyula szociálliberális restaurációjához és végül a Bokros csomaghoz, azaz minden magyar vagyon kiárusításához és a végső eladósodáshoz vezetett. Eörsi imígyen szólott: