A magyar társadalmat a jelenlegi kormány szándékosan félrevezeti. Nem tárja fel előtte, hogy mit jelent az az 5 milliárd eurós overnight, azaz egynapos kölcsön, amit az EU bizottsága nyújt neki - naponként megújítva. Nem tárják fel és a szolgálatkész sajtójuk sem teszi meg ezt, hogy ez nem más, mint egy a klinikai halál állapotába jutott állam újraélesztése. A magyar állam csődje már évek óta érlelődik, de visszafordíthatatlan ténnyé most vált, amikor kénytelenek voltak elismerni, hogy az „állampapírpiac befagyott.” A magyar állam szívverése megállt.

Határozottan közlöm, nem vállalok politikai szerepet - üzente a 2006-os választások előtt Csányi Sándor a gyenge pénzügyi helyzetben lévő MDF-nek. Aztán Schmuck Andorral (vagy Leisztingerrel?) kötöttek üzletet, és az így szerzett pénzből óriási sajtókampányt produkált a Poli-tical Capital Dávid Ibolya alá. Éppen 5%-kal bekerültek a parlamentbe.
2 évre rá gyökeresen megváltozott a helyzet.

Csurka István előadása
Zsilinszky Endre, aki később, 1925-ben, amikor vitézzé avatták, Bajcsy-Zsilinszkyre bővítette édesanyja családnevével a saját nevét, minden bizonnyal azért, hogy szlávos hangzású neve törzsökös magyar csengést kapjon,  1919-ben, a román megszállás idején írta Nemzeti újjászületés és sajtó című korszakalkotó művét, amelyet aztán a torlódó események, a saját politikai és újságírói munkásságának elágazása és nemkülönben a kis füzetben tárgyalt kérdés kényessége fokozatosan feledésre, majd teljes elföldelésre ítélt.

Nem éltem még, de feltételezem, hogy a világháború éveiben az átlagpolgár elsősorban is arról igyekezett tájékozódni a napisajtót lapozgatva, hogy mi történt tegnap óta a frontokon, ki nyert, ki vesztett csatát, embert, történelmet. Hetek óta valahogy én is így vagyok: újságot olvasva, híreket hallgatva mindenekelőtt arról próbálok tájékozódni, hogy melyik kőstabilnak vélt bank, biztosító vagy mammutcég dőlt össze drámai gyorsasággal az elmúlt huszonnégy órában. És mindig akad is egy-egy.

Csurka István volt az Echo Tv - 20év 20 ember c műsorának vendége.

 1. rész
 2. rész

Október 13-ától megújult honlappal és műsorszerkezettel, régi-új munkatársakkal jelentkezik a Kincsem Rádió, a magyar radikalizmus hangja. A honlapon politikai, gazdasági, közéleti, határon túli magyarság és kulturális rovatokkal találkozhat az érdeklődő. Egy adott rovaton belül hallgathatja meg a témában készült interjúkat. Ízelítő a tartalomból: interjú dr.Tanka Endre jogtörténésszel, Gaskó Istvánnal, a VDSZSZ elnökével, Duray Mikóssal, az MKP ügyvezetô elnökével, dr. Orosz Ildikó kárpátaljai fôiskolai igazgatóval, Balsai István fideszes honatyával, Medveczky Ádám karmesterrel és dr. Mánya Kristóf főorvossal, egri kórházvédôvel.
Ezen a honlapon, a www.kincsemradio.hu-n olvashatják Csurka István internetes naplóját.Természetesen on-line formában is hallgatható a rádió. Hétköznap sok magyar zenét, verset és aktuális közéleti beszélgetést hallhatnak, s hétvégén pedig egy háromórás magazinmûsort állítanak össze a szerkesztôség munkatársai:
Győri Béla, Oláh János József, Medveczky Attila és Herold László. A honlappal és a műsorral kapcsolatos észrevételeiket várjuk az  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. elektronikus postacímre.

Csurka István honlapjegyzetei

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Útjukra bocsátva a magyar nyelvű világháló csöppnyi mezejében – időszerû kérdésekkel, ötletekkel, olykor csak egy-egy elharapott félmondattal, de mindenkor a szépség és a tisztesség akarásával – jegyzeteim, arra kérem az olvasót, és az esetleg hozzászólót, a pártoló vagy ellenvéleményû megnyilatkozását ide küldô résztvevôt, hogy ezeket a gondolatközlé-
seimet ne tekintse a nyomtatott betû, az újság – életem utóbbi két évtizedét meghatározó teljesítménye, a Magyar Fórum – elárulásának, háttérbe szorításának, hanem éppenséggel
annak kiegészítéseként fogadja. Jómagam már egész „éberlétemmel” – Spengleré ez a szó, igaz, ô némileg más értelemben használja belenôttem, beletartozom a nyomtatott betû, a könyv, az újság világába. Nem tudok, ha akarok sem, kinôni belôle. Aki tehát teljesen tisztába
akar jönni azzal, hogy mit gondol egy öreg eretnek a szóban forgó kérdésrôl, idônként vegye a fáradságot, hogy megnézze, mit mond ez az ember errôl amott, a számára immár sorsszerûen zárt „Gutenberg-galaxisban”. Salvavi animam meam!

A nyomorúság vámszedői
Amíg a nagy történelmi keresztény egyházak püspökei és egyéb vezetői többnyire a politikától való távolmaradásra szólítják föl papjaikat, addig egy kicsiny, de jól szervezett, több vallási közösséget is behálózó mozgalom tevékeny szerepet vállal a jelenlegi hatalom támogatásában. Arról az amerikai eredetű irányzatról van szó, amely többnyire a pünkösdi karizmatikus jelzővel illeti önmagát, ám politikai szerepvállalásának legmeghatározóbb jellemzője az úgynevezett keresztény cionizmus. Ezt az ideológiát pedig már nemcsak egyes neoprotestáns szekták hirdetik, hívei a történelmi egyházakban is megjelentek.

A sztrájkba lépést fontolgatják a tűzoltók, miután  kiderült: a kormány nem tervezi pótlékuk rendezését. Hócza György, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének ügyvivője nyilatkozott a Magyar Fórumnak.
- Miért maradtak ki a költségvetésből a tűzoltók?

Interjú Cselényi Lászlóval, a Duna Tv elnökével
- Elnök úr, gratulálok. Minek tulajdonítja sikerét?
- Köszönöm. A Duna Televíziónak fennállása óta talán soha nem volt ennél jobb a reputációja. Egy szeretett televízióvá vált, és ez nem csak az én állításom. A határon túl járva a vidéket, vagy megkérdezve a hazai értelmiségieket, egytől  egyig a szeretet hangján beszélnek a Duna Televízióról. A Duna Tv-t egy fontos családtagnak tekintik. Valószínűleg a közvélemény nyomása és a közönség Duna Tv felé áradó rokonszenve komolyan befolyásolta a döntéshozókat, ez esetben a kuratóriumot.