A kormányfő hazatért Brüsszelből a nappalokat az éjszakákkal egybeölelő, de hosszadalmasságuk ellenére csekély eredményre vezető tárgyalásokról és bejelentette, hogy kormánya átdolgozza a költségvetést, mert az európai helyzet erre kényszeríti. Ez súlyos dolog, de nem végzetes. A kormány rákényszerül erre a lépésre, mert az Euro-zóna tagországai központilag vezérelt megszorításokkal és ennek következtében gazdasági visszaeséssel néznek szembe, tőlük nemhogy segítség, támogatás nem várható, de még a spekulációs tőke forintellenes fellépéseinek kivédéséhez szükséges hatalmi védelem sem.

Egész Európa egy hosszú ideje folyó eladósodás következményeit nyögi. Ezt az eladósodást azonban nemcsak felelőtlen kormányok okozták, hanem ez is ugyanazon bankok által lett rájuk erőszakolva, amelyek most a szigorú megszorításokat követelik. Ezek a bankok vagy más néven befektetők évek óta mit sem törődtek az adósságterhek tömegével, visszafizethetetlenségükkel, mert bőséges profitot zsebeltek be abból, hogy az egyes államok az előző adósságaik kamatainak és tőketörlesztéseinek fedezetére is újabb hiteleket vettek fel, vagy magas hozamú államkötvényeket kényszerültek kibocsátani.

Tarlós István főpolgármester 2011. december 14-én felszólította Dörner György barátomat, az Új Színház általa korábban kinevezett igazgatóját, hogy elhatárolódva tőlem vonja vissza intendánsi kinevezésem a február elsejétől az igazgatása alá kerülő színházban. Ellenkező esetre nézve kilátásba helyezte még az igazgatói kinevezés visszavonását is. Körülbelül egyidejűleg tett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy minderre azért kerül sor, mert én saját hetilapomban az európai értékrendtől eltérő írásokat teszek közzé.

Tekintettel arra, hogy a közönség ebből a nyilatkozat és utasítás özönből semmit sem ért, kötelességemnek érzem megvilágítani a hátteret.

Lapom két előző számában, a december elsejeiben és a december nyolcadikaiban is Soros György tevékenységével foglalkoztam, különös tekintettel a Magyarországra, a forint árfolyamára és a korábban titkosszolgálati eszközökkel is felderíteni ígért spekulációs tevékenységekre. A múlt heti számban feltártam Soros Györgynek az OTP bedöntésére tett sikertelen kísérletét, amelyért 500 millió forintra büntette a PSZÁF. Írtam a fontsterling elleni hasonló akciójáról, amely miatt Angliában nem szívesen látott személy és természetesen származásáról, amelyet ő maga is minden alkalommal hangsúlyoz. Ezeknek és más tényeknek alapján megállapítottam Soros György magyarországi tevékenységnek kétségtelen idegen célúságát.

Az, hogy fegyelmi folyik ellenünk, kétségtelen. Ezen az újságoldalon ezt már hetek óta tárgyalom. Nem is tudok másra gondolni, latolgatom a célszerű magatartásokat, a lehetséges ellenállásokat, a megmenekülés útjait. Forgolódom, fővök saját keserű levemben. Közben kissé elhűlve tapasztalom, hogy a társadalom nagy része, s még a nemzeti gondolkodású része is mennyire tájékozatlan a dolog lényegét illetően. Sokan azt hiszik, hogy ez csupán egy párt- és kormánypolitika időszakos, esetleg múló veresége. Vissza kellett szívni az IMF kiutasítását, kicsit meg kellett alázkodni a visszahívásával, de ez kibírható. (Na bumm, ez kibírható.) A legtöbb embernek a spekulációs tőke mozdulatai, fenyegetései sem mondanak sokat, jóformán ezekről is most hall először. Néhányan talán halványan emlékeznek még arra, hogy Soros György néhány éve megtámadta az OTP-t, be akarván dönteni, és bedöntés után megszerezni, de ez az emlék is halvány már, mert annak idején sem kapott a közvélemény nyílt tájékoztatást és magyarázó jegyzetekkel ellátott tényfeltárást az ügyben, mert ez kínos lett volna. Soros rá tudta tolni az ügyet egyik részlegére, a kapott büntetést a szivarzsebéből kifizette, és megmaradt spekulációs nagyhatalomnak.

Ebben az arányban győzött az időközi választáson a Fidesz– KDNP jelöltje, Láng Zsolt a budai választókerületben, 38%-os részvétel mellett. A választás érvénytelen volt mint választás, de megmutatott valamit, amit különösen a mai válságos időkben nem árt hangsúlyozni.

A tartalomból:  

Csurka István: Sorskérdésünk sorsa (regényrészlet)

„Mialatt a tiszaladányi füzesnél tartózkodtak, estefelé Herskó körülbelül két óráig járkált a parton felül a füzesben, de midőn visszatért a tutajokhoz nem hozott semmit magával. Estefelé Matej is felment a partra az ő tutajuk kormánybírójával, Csepkaniccsal, Selever Jánossal és Galsi Istvánnal együtt. Az ő tutajukon ugyanis nem lehetett tüzet rakni, mivel üres volt, s nem volt mivel körülrakni a tüzet. Amint a parton a tűzrakással foglalatoskodtak Herskó odasompolygott, megrántotta a karját s felhívta a tutajra.

 - Feküdj le a kalyibába, amíg én hívni foglak!

Szót fogadott neki és a kalibában fekve várakozott.

A tutajosok Csepkanics, Selever és Galsi kivételével a tűz mellett hevertek és lerészegedve aludtak. Herskó még Tokajban 8-9 liter pálinkát vásárolt és azt folyamatosan jó pénzért kínálta a tutajosoknak, hogy ebből is hasznot húzzon magának.

Este tíz óra tájban Herskó egy rögöt hajított be a kalibába, erre Matej kiment. Herskó a tutaj végére vezette, ahol a holttest a vízből kiemelve már tutajon volt.

 - Most fel fogjuk öltöztetni a hullát. Emeld föl.

Ő a holttestet felemelte, Herkó pedig egy csomó ruhát tartott az egyik karján, s azokat egyenként adogatta, húzta fel a hullára. Előbb a térdig érő inget húzta le a hulláról, s azt a Tiszába dobta. Helyette egy kurta inget adott rá, azon alul egy pendelyt, továbbá egy réklit, amely a könyökön és a vállán rongyos volt, arra rá egy színes és szintén rongyos kabátot, végül a nyakán keresztül összekötve egy vastag kendőt.”

Az Egyesült Államok és Franciaország elnökei beszélgetnek. Barack Obama mögött a világ még mindig legnagyobb gazdasága és a világ kétségtelenül legerősebb hadserege, Nicolas Sárközy mögött Európa egyik legerősebb állama. Beszélgetnek a G20-ak a világ 19 legfejlettebb gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő országcsoport találkozója alkalmával. A sajtótájékoztató kezdetét várják, a mikroportok már rajtuk vannak, de még nem kezdődik el hivatalosan az esemény. (Más források szerint a sajtótájékoztatónak már vége volt, de ez a lényegen nem változtat.) A beszélgetés Palesztináról szól. Franciaország megszavazta Palesztina UNESCO- tagságát, az Egyesült Államok ellenezte, sőt megvonta támogatását az ENSZ-szervezettől.

Dörner György kapott egy hivatalos levelet felzetes papíron Márta Istvántól, az Új Színház ügyvezető igazgatójától. Mielőtt akármit is hozzáfűznék, betű szerinti hűséggel közlöm.

Levél Dörner Gyögyhöz

Megtisztelő, hogy az elmúlt napokban Pozsgai Zsolttal több esetben is jártatok színházunkban – gondolom –, ismerkedni repertoárunkkal. Természetesen minden esetben biztosítottuk / biztosítjuk részetekre az Új Színház szabott árú szakmai belépőit.

Viszont.

A társulatunkból többen jelezték, hogy a színfalak mögött jelenlétetek zavaró, ezért kérlek benneteket, hogy az előadások szünetében és utána lehetőleg ne „látogassátok” színházunk szolgálati területeit. Esetleges gratulációtokat telefonon, e-mailban, vagy esemesben tegyétek meg.

Ez természetesen kérés és nem tiltás!

Gondolom – mint színházi emberek –, megértitek a társulatunkra nehezedő súlyt, megértitek színészeink és műszakunk kiszolgáltatottságát, megértitek továbbá, hogy biztosítanunk kell az elkövetkező hónapok nyugodt és zavarmentes munkáját ebben az igen feszült, ellentmondásos, zavaros időszakban.

Köszönettel: Márta István

ügyv. ig.Új Színház

Bp. 2011. november 2.

A magyar drámának, sem a születő jelenkorinak, sem a klasszikusnak mindeddig nem volt műhelye a fővárosban. Pályázatunk benyújtásával éppen ezt a kiáltó hiányt akarjuk orvosolni. A tulajdonos fenntartó méltányolta ezt a szándékot és 2012. február elsejével Dörner Györgyöt nevezte ki az új műhely igazgatójává. Magam, a gondolat megfogalmazója koromnál fogva  – 77 – az operatív irányításban nem kívánok részt venni, hanem régebbi és új drámáimmal és a szellemi irány tartásával akarom az ügyet előbbre vinni.

Október 23-án este a Magyar Televízió főcsatornája Pozsgai Zsolt Mindszenty drámáját tűzte műsorára, mint az ünnepnek leginkább megfelelő sorsdrámát. Tulajdonképpen tragédiát. Pozsgai Zsolt művét már évekkel korábban bemutatták és valamelyes méltatást is kapott, ez a kiemelt, ünnepi műsorra tűzés azonban végre a műnek nem csak rehabilitációja, hanem a vitán felüli nagy alkotások, az alapművek közé emelése. Mert bizony ez az, a kor egyik alapműve.