Hírek

Megjelent a Havi Magyar Fórum márciusi száma!

E-mail Nyomtatás

A tartalomból:

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (51.)

Elválásuk után, amikor a kronstadti kikötőben Günther felvonszolta magát a hajóhídon, Olga pedig minden erejét összeszedve állva maradt a parton, nehogy összeesését meglátva a férfi mindent érvénytelenítve visszarohanjon hozzá, nem szerelmi történetükre és életükre került végső pont, ahogy akkor ezt megélték, hanem egy borzalmas, kusza hányódás kezdődött el, amelyben a háború végi Európának minden képtelensége megmutatkozott. Olgát csak egy szempont vezérelte: kimenekíteni Günther Károlyt, akire ha marad, biztos halál vár. Ezt Trockij közölte vele, miközben megtette neki ajánlatát: szökjön a tiszt, most még mehet, de neki maradnia kell. Trockij tartós kapcsolatra szemelte ki az arisztokrata nőt, de az államcsíny utáni hetekben a hadseregszervezés annyira lefoglalta, hogy csak elronthatja ezt a viszonyt a körülményeiből származó mohóságával és durvaságával – gondolta – és ezért őrizetbe vétette bizalmas titkárával, Skljanszijjal, félretéve nyugalmasabb időkre, azzal sem törődve, ha a titkára egy kicsit megtöri. Aztán a borzalmas éjszakán, a bolsevik hatalomátvétel második és harmadik napján, Skljanszkij gyógyintézetében, amikor őrültre itták magukat a vörösök és Olga kettesben tudott maradni az amerikai mérnökkel, aki elborzadt az orosz vadságtól, sőt láthatóan félt is, és a rézbánya felvásárlást nyélbe ütve minél hamarabb el akart távozni, Olga előtt felcsillant a menekülés, amelynek ára van ugyan, de nem akkora, mint amekkorát Skljanszkij-Trockij körében maradás jelentett. Olga semmi vonzalmat nem érzett, sőt inkább egy kis viszolygás keletkezett benne az amerikai zsidó mérnök iránt, de látva, hogy a férfi mennyire vonzódik hozzá, Olga úgy ítélte meg, hogy megmenekülése saját magán múlik. Az amerikainak mindenképpen javára írta a visszafogott, tapintatos közeledést. A férfi valóban hódítani akart és viszontvonzalmat várt, hatalmára, pénzére még csak célzást sem tett. „Nem gengszter, mint a másik kettő” – összegezte a különbséget Olga. Vagy a további rabság, Skljanszkij és Trockij életveszélyes zsarolásaival, vagy egy bizonytalan végkimenetelű kaland. A hosszú beszélgetés során, érzékelve a harminc körüli férfi vágyakozását, minden percben bocsánatot kérve Günthertől, a szabadulás mellett döntött.

Bővebben...
 

A másik fontos zsidó filozófus New Yorkból

E-mail Nyomtatás

Helga Trüpel Brüsszelben a zöldek által szervezett vitán a fenti mondattal konferálta fel Heller Ágnest. Az egyik fontos zsidó filozófus Hannah Arendt volt, akit leginkább Heidegger szeretőjeként ismer a világ, bár kétségtelenül meghatározó tagja volt a New York-i New School Egyetemnek, azon belül is a University of Exile elnevezésű posztgraduális képzést végző intézetnek. Az intézet furcsa nevét eredetének köszönheti, ugyanis Mussolini, majd Hitler hatalomra kerülése után a neo-marxista oktatók kénytelenek voltak az Egyesült Államokba menekülni, nemcsak azért, mert túlnyomó többségük zsidó származású volt, de azért is, mert példának okáért a frankfurti egyetem nyílt kommunista hangvételét a nemzetiszocialista rendszer nem viselte el. Heller Ágnes itt járt Hannah Arendt nyomdokain, és ezért kapott Hannah Arendt-díjat elsőként.

Bővebben...
 

Hasznos hatalom

E-mail Nyomtatás

Pintér Sándor belügyminiszter utasítására a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai megszervezték a Líbiában rekedt magyar állampolgárok kimentését. Vasárnap a Külügyminisztérium munkatársaival együtt Tripoliba repültek a Malév gépén. A polgárháború sújtotta ország repülőteréről a menekítésre több forgatókönyvet is kidolgoztak. Hajdú János, a TEK főigazgatója elmondta: arra is felkészültek, hogy nem engedik felszállni a gépet. Ebben az esetben a 19 kilométerre fekvő kikötőt célozták volna meg, amelyhez nehezen megközelíthető, háborús területeken kellett volna áthaladni. A vízi közlekedést emellett a viharos tenger is nehezítette, a hét végén emiatt fordult vissza egy orosz hajó. A legnehezebb menekítési útvonal Tunézián keresztül vezetett, a tunéziai határ 200 kilométerre fekszik Tripolitól. Végül a repülőgép fel tudott szállni, és a TEK tíz ország 96 állampolgárát, köztük 24 magyart szállított Budapestre.

Bővebben...
 

Heti bárónk

E-mail Nyomtatás

BÁRÓ PÁLINKÁS JÓZSEF

 

Ez számunkra is kínos báróság, mert Akadémiánk főtitkáráról van szó. Pálinkás József, aki volt miniszter az első Fidesz-kormányban, most nagyon eltévedt. Olyan olümposzi, tisztán tudományos magasságban igyekszik egyensúlyozni a korruptságon rajtakapott, egytől egyig bal-liberális filozófusok – valljuk be, értéktelen és lényegében véve kreatúra figurák – és az őket feljelentő kormánybiztos között, amilyen magasság nincs is. Ezt magaslati pontos Pálinkás magának találta ki, hogy ne kelljen kimondania az igazságot. Valami olyasmit szónokol a magasból, hogy ő aztán nem lesz sem a filozófusok, a bűnös, tolvaj, nemzetellenes, a Gyurcsány-kormányt, sőt a még régebbi Magyar Bálint-i nemzetégetést filozófiájukkal alátámasztó, igazoló, dagadtra kitömött pénztárcájú, Lukács Györggyel házaló filozófusok védelmezője és szószólója, sem pedig az elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseinek igazolója.

Bővebben...
 

Monetár proletár

E-mail Nyomtatás

Nem ismerem jelenleg még jegybank elnökünk leszármazási tábláját, sem múltját, sem életrajzát, csak abból a végtelen mohóságból következtetek éhes proletár előéletére, amellyel a havi nyolc és fél millióját még off-shore cégbe is eldugta, és amikor ez a disznóság kiderült, nem mondott le azonnal. Egy úri csirkefogó– mert ilyen is van, nemcsak volt – ezt tette volna. Lebuktam, megyek, ülök a dohányon. A proletár éhesség azonban látott még pénzt a posztban és a monetár maradt.

Bővebben...
 

A Közszolgálati Egyetem mint az egész látóhatár intézménye

E-mail Nyomtatás

Miután a Nemzetvédelmi Egyetemen belül, de mégis, mintegy afölött megalakult a Ludovika zászlóalj, az erkölcsileg és katonailag is legmagasabb fokú magyar tisztképzés, bejelentették, hogy útjára indítják a Közszolgálati Egyetemet, amelyben összevontan fogják képezni a magyar rendőrtiszteket, honvédtiszteket és az állami és önkormányzati tisztviselőket. A kettő együtt egész nemzeti létünkre nézve, azaz a teljes magyar látóhatárra nézve fontos, meghatározó esemény.

Bővebben...
 

Csurka István: Történelemhamisítás - Mihasznák

E-mail Nyomtatás

Február 14-én délben részt vehettem egy temetési szertartáson, amely a maga nemében mulatságos is volt, de mindenekelőtt szomorú. A köztévé 13 órai kezdettel közvetítette az Országgyűlés tavaszi nyitó ülésének első két óráját, amelyben elhangzott a miniszterelnök napirend előtti felszólalása és a felszólalásra adott képviselőcsoport-vélekedések, amelyeket a frakcióvezetők adtak elő. Ez az alkalom évek óta megkövült szertartássá lett, és volt idő, amikor értelmes vitává lombosodott. Most nem. Most lehangoló, sőt a magyar jövő szempontjából nézve tragikus kicsengésű kabaré-szerűséggé alakult. Orbán Viktor miniszterelnök elmondta beszámolóját kormányának a parlamenti szünetben végzett munkájáról, felsorolta a megtett intézkedéseket, rendelkezéseket és bejelentette, hogy a kormány meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot, mert nem hagyja, hogy a bankok és bizonyos hiénacsoportok utcára tehessenek önhibájukon kívül megszorult embereket. Az ellenzék ezt nem hallotta meg. Hozzátette azt is, hogy a mindenképpen meg akarnak egyezni a bankokkal, amelyek a jelzáloghitelezést, akár devizaalapon is hatalmas méretűvé dagasztották fel, és most minden hozzájárulás nélkül akarják megúszni a válságot. Azt, amelyet végül, akárhogy nézzük, maguk okoztak. Ilyen szavak, ilyen kemény szavak a bankokkal szemben, miniszterelnök szájából hazánkban huszonöt-harminc, vagy talán negyven éve nem hangzottak el. Az ellenzék ezt sem hallotta meg.

Bővebben...
 

Megjelent a Havi Magyar Fórum februári száma!

E-mail Nyomtatás

A tartalomból:

Csurka István: A hamis történelem vége?

Két évvel a magyar forradalom után, 1958-ban az izraeli Legfelsőbb Bíróság állásfoglalást tett közzé, amelyet a világ zsidóságának vezetői, rabbijai, intézményeinek irányítói megkaptak, és amelyről a szabad sajtó világában sokan mások is értesülhettek, és a világképüket hozzá igazíthatták, vagy figyelemre sem méltatva elfelejthették. Magyarországon a megtorlás nyomasztó légkörében azonban csak a kiválasztottak, a párt legfelsőbb köreiben egyre számottevőbb szerepű zsidók, és rajtuk keresztül néhány zsidó intézményvezető részesülhetett a zsidóság számára életbevágóan fontos állásfoglalásról. De még ez sem biztos. Akkoriban a szovjet–izraeli, s a szovjet–zsidó viszony rendkívül feszült volt és ezért valószínűleg még a szűk körben terjesztett, számozott példányban kiadott jelentésekben sem szerepelt ez a hír. A másodszor is szovjet megszállás alá került Magyarország, és a maga háborúit már vívni kezdő, és világhatalmi szerepre törő Izrael elképesztően távolra került egymástól. Magyarországon senki nem tudta, talán még a zsidók által legjobban informált zsidók sem, hogy Izrael formálódó világhatalmi törekvésében szánnak-e szerepet, és ha szánnak, mekkorát az eltiport forradalma miatt szenvedő országnak, pontosabban a benne az éppen beilleszkedő zsidóságnak. A megtorlás zsidó áldozatait tudomásul vevő és már a pártba beépülő budapesti zsidóság, a háta mögött a forradalom emlékével, az elszámoltatás rémületével azon igyekezett, hogy a rendszer, amelybe beáll, amelynek vezető tényezője akar lenni, szilárd legyen és soha ne kerüljön sor elszámolásra. A saját zsidóságával való elszámolásra is nyilván gondolt, de remélte, hogy mint eddig, a zsidó történelem során mindig, megkapja a feloldozást. Különösen akkor, ha kedvez, ha hasznot hajt azoknak a testvéreinek, akik nem épültek be a forradalmat ellenforradalomnak minősítő rendszerbe. Egy másik nagy zsidó réteg, amelyet megrázott az elhurcolás, a bujkálás, de mégis hazatért és újrakezdte az életet, az asszimilálódás és a zsidókénti létezés között ingadozott. Megpróbált felejteni, de nehéz volt, megpróbált magyarrá lenni, a magyarságba belesimulni, de az is nehéz volt. Csak egy kérdés volt, amely mindegyik életforma választást feszített: mekkora szerepet szán a legnagyobb Közép Európában létező zsidóságának a szabad világ zsidósága, az 1948-ban megalakult, és a Szovjetunió által elsőként elismert Zsidó Állam. Szán-e valamit egyáltalán? Remélték, hogy igen. Mert a zsidó létezésből, a történelemből ez következett.

Bővebben...
   

Heti bárónk - Dénes János javaslata

E-mail Nyomtatás

Javaslattevőnk címadományozása némileg eltér kiírásunktól, mert az új bárónő egyelőre semmi jelét nem mutatta a mai kormányzatba való beépülés szándékának, és a kormányzat sem kívánja jelenleg megbízni semmilyen feladattal. Mégis elfogadtuk Dénes János javaslatát, mert ami késik, nem múlik. A családtól ugyanis a hatalom, különösen a tartósan fennálló hatalom igényeihez való alkalmazkodás, nem idegen. Ki tudja, mit hoz a jövő, előlegezzük meg Kingának a báróságot.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség