A „Döglött aknáktól” a „Hatodik koporsóig”

Beszélgetés Csurka Istvánnal az MTV-ben

Ma Reggel (2011. február 12.)

Három, egymásból következő felfelé bukás löki báróvá e heti emberünket. Gulyás Gábor első felfelé bukása előttünk ismeretlen okból akkor következett be, amikor a debreceni önkormányzat és annak polgármestere, Kósa Lajos kinevezte a helybeli MODEM kulturális központ igazgatójává. Ezt nevezhetjük akár felbukkanásnak is. A második felfelé bukása akkor következett be, amikor helyben maradt mint igazgató, azután, hogy a nyitó kiállításra orvul, fénykép alapján, engedély nélkül elkészíttette kinevezőjének, fenntartójának, Kósa Lajos polgármesternek a mellszobrát, annak hozzájárulása és tudta nélkül. Kósa ugyanis valamilyen érthetetlen okból nem rúgta ki azonnali hatállyal a becsületsértő provokátort. A harmadik felszaltó most következett be, amikor a magát jobboldali elkötelezettségű filozófusnak mondó urat kinevezték a Műcsarnok igazgatójának, közvetlenül akkor, amikor védelmébe vette a pályázati pénzekkel liberálbolsevik bájjal bánó (zsebregyűrés, offshorba helyezés) filozófusokat, és őket a magyar filozófia nagy értékeinek nyilvánította.

Íme: BÁRÓ GULYÁS GÁBOR.

Hová emelkedik még, vajh, tudjuk-e követni?

Sz.

Mind ez ideig hosszas töprengésekkel sem tudtunk elfogadható magyarázattal szolgálni a Tunéziában elindult és most Egyiptomban tetőző, de már Jordániát is nyaldosó forradalmi mozgalmakra. Mondták és most is mondják, hogy ezek interneten, Facebookon szervezett népmozgalmak, s mi erre csak csettintünk irigyen: „de piszkosul le van terjedve ezekben a sivatagos országokban a számítógép.” Aztán kiderül, hogy mégis így van, mert Mubarak betiltott minden internetszolgáltatót. S az utcára tankokat vezényelt. Hatalma azonban már félig-meddig megdőlt. A nép indulatos és demokráciát követel.

Tekintettel a kormányzat egyik-másik furcsa és nem jó irányba mutató kinevezésére, s egyúttal példát akarván statuálni egyes liberális tényezők, figurák és magukat igényjogosultnak tartók más módon való kielégítésére, bárói címet adományozunk. Az első báróságot tőlünk Andrew Vajna, a frissen kinevezett film-kormánybiztos kapja, akinek rangja, címe, megszólítása ettől kezdve:

BÁRÓ VAJNA, avagy BÁRÓ ÚR!

Daniel Cohn-Bendit az Európai Parlament ülésén Venezuela amúgy baloldali elnökéhez, Chavezhez hasonlította Orbán Viktort. Ma Orbán úr azon az úton van, hogy egy európai Chavez legyen, egy európai populista nacionalista, aki nem érti a demokratikus pluralizmust – támadott az európai politikai közélet egyik leglehetetlenebb figurája. De, nézzük meg, hogy ki félti ennyire Európát Orbántól?

Daniel Cohn-Bendit 1945-ben látta meg a napvilágot a franciaországi Mountaban-ban, Németországból ide menekült zsidó szülők gyermekeként. 1958-ban visszaköltöztek Nyugat-Németországba, ahol az apa jogászkodott. Mivel a nyilvántartásokban hontalan minősítéssel látták el, választhatott a német és a francia állampolgárság között. A katonaság el-kerülése miatt végül a német állampolgárságot választotta. A meglehetősen magamutogató fiatalember 1961-ben a Bulgáriában megrendezésre került Universiadét próbálta felhasználni a figyelem felkeltésére. Bár, saját elmondása szerint 20-22-éves koráig a cionista eszméket követte, ez nem akadályozta meg, hogy ’61-ben, tehát 16 évesen kommunistaként tüntetést szervezzen Szófiában az amerikai nagykövetség elé. Társaival éppen csak az épületet nézték el, ugyanis véletlenül az amerikai nagykövetség helyett a Bolgár Nemzeti Bank előtt sikerült demonstrálniuk, így elmaradt az áhított sajtószereplés.

Magyar Barátaink!

Fogadjátok tiszteletünket, elismerésünket és támogatásunkat! Az utolsó magyar parlamenti választások reményt nyújtanak Magyarországnak, hogy befejezze a kommunista rendszerből való kilépés folyamatát. Bizakodva kísérjük figyelemmel Orbán Viktor miniszterelnök kormányának lépéseit. A kormányfő és a vezető koalíció elszántsága sikerrel járhat, lehetővé téve az állam jogi és intézményi megalapozását, melynek következtében Magyarországot többé már nem nevezhetik posztkommunista országnak.

A fővárosi gettó felszabadításának 66. évfordulóján a Budapesti Izraelita Hitközség és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség által rendezett megemlékezésen Israel Meir Lau, Izrael volt országos főrabbija úgy vélt: Az antiszemitizmus őrületté, ragályos betegséggé fajult, egyre jobban terjed, és ha nem teszünk ellene , akkor még tovább terjed a világon. Szerinte a holokauszt idején a világ három részre oszlott: nácik és kiszolgálóik; áldozatok; illetve akik „álltak, és nem tettek semmit azért, hogy megmenekülhessenek az áldozatok”. Azon erősen el kell gondolkodni, hogy jelenleg e harmadik rész arányát illetően más-e a helyzet – kérdezte Israel Meir Lau, aki jelenleg Tel-Aviv vezető rabbija és a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet elnöke.

Január 20-án a Magyar Rádió épületében Jónás István, az intézmény vezérigazgatója adta át a Lajtha László-díjakat. A Lajtha László Alapítvány már létrejötte óta, 1983-tól igyekezett kitüntetni a magyar zenei élet azon képviselőit, akik hozzájárultak az életmű propagálásához. Ehhez csalatkozott 1995-ben az a Lajtha-díj, amelyet a Magyar Rádió és a Lajtha László Alapítvány közösen hozott létre a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató emlékére. A díjakat a Magyar Kultúra Napjához kötődően adják át.

Néhány eddigi díjazott: Ferencsik János (karmester), Gál Tamás (karmester), Hollós Máté (zeneszerző), Solymosi Tari Emőke (zenetörténész), Berlász Melinda (zenetörténész), Kovács Sándor (zenetörténész), Ujfalussy József (zenetörténész), Matuz István (fuvolaművész), Vass M. Katalin (zenei szerkesztő). Idén az egyik kitüntetett Medveczky Ádám karmester, az Operaház örökös tagja, Liszt-díjas, Alternatív Kossuth-díjas, érdemes művész volt.

A félmilliárd forintos filozófusok: Vajda Mihály, Heller Ágnes és Radnóti Sándor szabadlábon, Zuschlag bekasztlizva.

A napokban kezdődött el a Zuschlag-per másodfokú tárgyalása. Zuschlag, a bácskai sváb gyerek, most felfüggesztett MSZP-tagságú egyén azért ül már hosszú évek óta, mert rábizonyították, hogy hetven-nyolcvan millióját bűnszövetségben szerezte meg és tulajdonította el, illetve fordította bűnszövetségi célokra. Az összegből 50 milliót meg akart téríteni valaki, de ezt a bíróság nem fogadta el, a pénzmosás gyanújára hivatkozva. Most majd a másodfokon eldől, mi van még a rovásán Zuschlagnak. Vagy az, hogy azért van bekasztlizva, hogy ne legyen szabadon.