A New York Times egy éven át kutatja a magyarországi antiszemitizmust

A Hír Tv Mikuláskor bemutatta a lett Edvins Snore által jegyzett kiváló dokumentumfilmet, A szovjet sztorit. Karácsonykor a The New York Times bejelentette, hogy kérdőívek segítségével egy éven át kutatják a magyarországi antiszemitizmust.

A szovjet sztori végre lerántja a leplet a kommunizmusról és egyértelművé teszi, hogy a szándékos tömeggyilkosságot mint társadalomalakító módszert lényegében Karl Marx találta fel. Adolf Hitler már csak kisinasként adaptálta a még ma is elfogadható ideológusnak tartott Marx tanait. De mi köze ennek a The New York Times felhívásához? Nos, a filmben Snore egy rendkívül tanulságos, a The New York Timesban 1924-ben megjelent cikkre bukkant.

Ősi kultúrák kisajátítása

A magyar sors talán legsötétebb veszélyekkel terhes esztendejének küszöbén állunk, holott lehetne a legígéretesebb kibontakozás ideje is. Az elmúlt másfél évben a kétharmados felhatalmazású kormány és a kormánytöbbség a társadalom hatalmas többsége által helyeselt igazságos intézkedésekkel jelentősen csökkentette az államadósságot, új alkotmányt hozott, magyar alapra helyezett, magyar célúvá tett sok mindent a Kárpát-medencében, magyar állampolgárságot adott százezreknek, akik ezt kérték, a keresztény hit és erkölcs visszagyökeresítéséért, a család intézményének megerősítéséért is sokat tett. Összevonva mindezt, elindította a társadalmat a liberál-bolsevizmussal szembefordulva a kiteljesedő magyar sorsalakítás kaptatóján felfelé.

Sem az MSZP, sem pedig a Jobbik nem támogatta a keddi országgyűlési szavazáson az adóhatóság kiemelt adózókkal kapcsolatos gyakorlatát vizsgáló bizottság felállítását, pedig korábban követelték a testület felállítását.

Az ügy, azon túl, hogy újra bebizonyosodott az MSZP és a Jobbik összjátéka, azért is érdekes, mert ahogy a két héttel ezelőtti vezércikkben megírtuk, komoly visszhangra talál a társadalomban. Az adócsalás elterjedtsége ugyanis közismert tény. Az más kérdés, hogy az EU által előírt fogyasztási adórendszer szinte kínálja magát a csalásra és ha ehhez hozzávesszük a magyar adórendszer sajátosságait, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a forgalmi adó jelentős része még jó ideig zsebben marad.

Tönkretételünk hullámai

A szokásos év végi összefoglalóra készülve egyszer csak elém meredt, hogy a 2011-es esztendő nem tárgyalható és nem elemezhető évkrónikaként, hanem csak trianoni sorsfordulóként. A magyarság tönkretételének s végül az ország súlyos megcsonkításának terve, szándéka, a külső és belső ellenerők összeműködése már 1917-ben, Amerika hadba lépésének és a bolsevikok uralomra jutásának idején elkezdődött, és folytatódott a békeszerződés kényszerű aláírása után a megmaradt országban rendet teremteni törekvő Horthy-rendszer ellehetetlenítésének politikájával.

Orbán Viktor Böjte Csaba eskütételén mondott beszéde

Kedves Julianna Asszony! Tisztelt Böjte Atya! Hölgyeim és Uraim!

Felemelő érzés, hogy itt köszönthetem a magyar állampolgárok napról napra megújuló és bővülő közösségében Böjte atyát és édesanyját. Isten hozta Önöket itthon! A XX. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét. 1920 óta pedig honfitársaink milliói, akik sohasem hagyták el szüleik lakóhelyét, egyik napról a másikra más ország, más országok állampolgárai lettek. Ma már a világ szinte minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy ők is, lakóhelyüktől függetlenül, nemzetünk tagjai. Hiszen ahogy mi, ők is magyarul beszélnek, magyarul imádkoznak, és magukénak vallják a Himnuszt, melynek szerzője szintén a jelenlegi országhatárokon kívül született.

Csurka István: Szembenézés

Egész Európa egy hosszú ideje folyó eladósodás következményeit nyögi. Ezt az eladósodást azonban nemcsak felelőtlen kormányok okozták, hanem ez is ugyanazon bankok által lett rájuk erőszakolva, amelyek most a szigorú megszorításokat követelik. Ezek a bankok, vagy másnéven befektetők évek óta mit sem törődtek az adósságterhek tömegével, visszafizethetetlenségükkel, mert bőséges profitot zsebeltek be abból, hogy az egyes államok az előző adósságaik kamatainak és tőketörlesztéseinek fedezetére is újabb hiteleket vettek fel, vagy magas hozamú államkötvényeket kényszerültek kibocsátani. Ez a helyzet először a már saját kormánya által tönkretett Magyarországon vált államcsőd kockázatúvá, s akkor az IMF huszonöt milliárd dolláros kölcsönnel mentette meg a Gyurcsány–Bajnai-kormányt, majd Görögországban vált megoldhatatlanná az eladósodottság, ahol aztán a bankoknak is vállalniok kellett a felelősséget, el kellet engedni követeléseik egy részét. Cserébe elsöpörhették a választott kormányt és egy szakmainak mondott „bankárkormányt” ültethettek a görögök nyakába. Ennek most az a feladata, hogy őrködjék azon, hogy a bankokat ne érje még egyszer ilyen veszteség, fizesse meg a kormánnyal közösen elkövetett bűneik árát mindenestül a görög ember. Olaszországban is ehhez hasonló a helyzet, ott sincs már választott kormány.

Máig őrzöm a levelet, ami a 2004. december 5-i népszavazásra hív, hogy a szétszakított nemzetet újra egyesítsük. Hogy december 5-én tegyük világossá: mi a határon túli magyarokat a magyar nemzethez tartozónak tekintjük. Ennek eredményeként a magyar Országgyűlés alkosson az alkotmánnyal és a nemzetközi joggal összhangban álló törvényt a kettős állampolgárságról. Hogy testvéreink többé ne idegenként jöjjenek, s másutt Európában is európaiként bánjanak velük.

Lassan készül a vád. Ahhoz, hogy 2018-ra az Orbán Viktor fémjelezte rendszert egy velejéig korrupt, változtatni képtelen oligarchikus rendszernek lehessen beállítani, lassú, aprólékos építkezés szükséges. Az ellenzék pártjai nem tudtak semmit sem felmutatni Orbán ellen, részben múltjuk, részben tehetségtelenségük miatt. A szocialisták, Bajnaiék vagy pláne Gyurcsány bármiféle akciója, kísérlete a vádirat összeállítására hiteltelen. Rövid a választó emlékezete, de ennyire azért nem.

Csurka István: Fegyelmink kilátásai

Az, hogy fegyelmi folyik ellenünk, kétségtelen. Nem is tudok másra gondolni, latolgatom a célszerű magatartásokat, a lehetséges ellenállásokat, a megmenekülés útjait. Forgolódom, fővök saját keserű levemben. A legtöbb embernek a spekulációs tőke mozdulatai, fenyegetései sem mondanak sokat, jóformán ezekről is most hall először. Néhányan talán halványan emlékeznek még arra, hogy Soros György néhány éve megtámadta az OTP-t, be akarván dönteni, és bedöntés után megszerezni, de ez az emlék is halvány már, mert annak idején sem kapott a közvélemény nyílt tájékoztatást és magyarázó jegyzetekkel ellátott tényfeltárást az ügyben, mert ez kínos lett volna. Soros rá tudta tolni az ügyet egyik részlegére, a kapott büntetést a szivarzsebéből kifizette, és megmaradt spekulációs nagyhatalomnak.