3000 milliárd a hőbörgés ára

A kötelező magánnyugdíj-pénztár olyan, mint a szocializmus: olyan problémák leküzdésére „gründolták”, amelyek nélküle nem léteznének

Az Országgyűlés úgy döntött, hogy megszünteti a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagságot, ezzel lehetőséget teremtett, hogy a polgár döntsön: odaadja a nyugdíját egy magántársaságnak, vagy inkább az államban bízik. Ha az államot választja, akkor előreláthatólag jobban jár. Ennek következtében 3 millió magánnyugdíj-pénztári tag léphet vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Ezzel az állami nyugdíjalap 2700-3000 milliárd forinttal gyarapodik. Persze ez az irdatlan összeg nem az emberek szabad akaratából került eredetileg az elsősorban külföldi kezelésű magánpénztárakba.

Liberális számon kérő széket rendeznek e sorok gépbeírásával egy időben gyönyörű őszi Tihanyunkban. A médiafórum résztvevőinek túlnyomó része bukott médiabűnöző. A rendezvény címe: Korrektúra.

A Népszabadság legutóbbi hétvégi számában Nagy N. Péter, akinek így leírt nevében az „N” valószínűen egy előző, felváltott családnév, a Neumann jelzése, s egyben a ragaszkodás kódolt kifejezése a saját gyökereihez, azt írja a Fidesz és a kormány eddigi teljesítményének jellemzésére, hogy négy biztos ponttal lehet rögzíteni az Orbán-kormány eddigi tevékenységét. A négy pont szerinte a következő: hatalomkoncentráció, bosszú, pénzszerzés és érzéketlenség.

November 14-étől 16-áig Brüsszelben tartózkodott Dénes János volt parlamenti képviselő, az 1956-os forradalom jelképes férfija, akit 2006 októberében hasba lőttek Gyurcsány zsoldosai. Nem egyedül ment ki, hanem elkísérte őt felesége is, és még huszonhatan a négy évvel ezelőtti rendőrterror sértettjei közül.

– Kedves Dénes János! Ez az út is azt bizonyíthatja, hogy idén tavasszal valódi rendszerváltás történt.

– Valóban egy olyan kort élünk, mikor nem lehet a régi módon kormányozni Magyarországot. Eddig a hatalmon lévők uralták, és nem szolgálták a hazát. Nagyon aktuálisnak érzem az 1989-ben íródott Az új esztendőben c. versemet, és beszélgetésünk elején ebből idézek néhány sort a kedves olvasóknak.

„Nem lehet

a régi módon uralkodni

a régi módon kiszolgáltatott lenni

erkölcstelenül tékozló módon habzsolni

az üveget reménytelenül kívülről nyalni

mások nevében felelőtlenül előretolakodni

hitványul mindent a másiktól várva sunyin

félrehúzódni…”

A kétharmados választási eredmény és utána a még nagyobb arányú önkormányzati választási eredmény vitathatatlanná tette a kormányhatalom kérdését, de még nincs eldöntve, kikkel és hogyan tudja gigászi feladatait a pokoli nehézségek közepette megvalósítani a kormányzat. Az álcázott elit a liberális hegemónia korában hatalmasan kiterjedt. A meggyengített állam helyett is az álcázott elit vezető garnitúrája osztotta az állásokat, a pénzeket, szervezte a korrupciót és egy ismeretlen, rejtett, álcázott hálózatot épített ki. Az a roppant korrupció, amely az utolsó nyolc évet jellemezte az álcázott Demszky–Gyurcsány-klán nélkül, nem alakulhatott volna ki. A korrupciót a liberális elit szervezte, és most ezerszámra futkosnak a terepen a kedvezményezettjei. Felsorolni is nehéz, mennyi közbeiktatott személy, iroda, tenderkiíró és tenderbíráló és fővállalkozó, mennyi mindig utazó nagykövet, sztár és celeb élt a liberális újraelosztásból. Nagyszerűen.

Az alább közölt sajtóhír alapján a jelentkezési lehetőség első napján ezer székely család jelentette be magyar állampolgárság iránti igényét a csíkszeredai magyar konzulátuson. Ezt a jelentést a Magyar Állandó Értekezlet után egy nappal és az Országgyűlés tavaszi, még a kormány megalakulását is megelőző döntése után mintegy fél évvel nem lehet eléggé felértékelni. Ez a kis hír akkora horderejű a trianoni éjszakában, mintha egy csillagász egy szupernova születését adná hírül.

Dénes Jánost, az ötvenhatos központi Munkástanács elnökségi tagját, több mint hat év börtön elviselőjét 76 éves korában, 2006. október 23-án magyar (vagy az izraeli) kommandósok szemből hasba lőtték gumilövedékkel Budapest belvárosában. Zsákolásban és munkában megedzett székely munkás hasfala megóvta a súlyosabb belső sérülésektől, a sebesülés azonban nagy fájdalmat okozott és komoly kezelést tett szükségessé. Az Orbán- kormány és benne a legtöbbet támadott és akadályozott Pintér Sándor belügyminiszter azonban ígéretet tett a választások előtt, hogy az állam és rendőrsége által igazságtalanul és embertelenül okozott károkat megtéríti, függetlenül attól, hogy azokat nem az ő rendeletére, hanem éppen ellenére okozta a magyarellenes hatalom, amely akkor a magyar állam nevét is bitorolta.

Minden abból lett, amit levertek.

Minden abból lett, ami egyszer akarat volt.

Minden abból lett, ami a legmélyebbről tört fel,

ami nem mérlegelt, nem számolt a realitással,

csak felsorakozott a zászló alá,

amellyel aztán leterítették a kövezeten.

Minden abból lett, amit elárultak.

Minden abból lett, ami fölött nagyhatalmak megegyeztek,

hogy örökre megbénítsák, de nem tudták megbénítani.

Minden abból lett, ami szívritmus volt.

Minden abból lett, ami szerelem volt.

Minden abból lett, ami végzetesen magyar volt.

Miközben folyik az ádáz harc a megbukott liberál-bolsevizmus maradvány-erői és a kétharmados forradalom nemzeti-keresztény erői között, a köztévé „Az Este” című műsorában október 25-én este gátlástalanul folytatódott a liberális történelemhamisítás. A 20 éve volt a taxisblokád című műsorrészbe a szerkesztőség – Nika György műsorvezető számára – meghívta az egykori főszereplők egyikét, Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi minisztert és egy bizonyos Sík Endre nevű urat, akinek a neve alá az volt írva, hogy szociológus. Ez az úr, mint szociológus képviselte azt az álláspontot, hogy a hídelzárás és az ország életét megbénító kormány- és rendszerbuktató szándékú erőszakos, szervezett bűncselekmény a taxisok spontán akciója volt a rosszul bejelentett benzináremelésre.