– Azért kerestem meg, kedves miniszter úr, mert a Magyar Fórum olvasói kíváncsiak Pozsgay Imre véleményére. Mit szól ahhoz, hogy 2010-ben Magyarország felszínéről eltűnt két rendszerváltó párt. Az SZDSZ és az MDF. Viszont nagy hirtelen felszínre bukkant két vadonatúj párt. Miből született, honnan jött e két párt és kik ők valójában?

– Az MDF becsülete tűnt el az én szememben is sok oknál fogva. Az SZDSZ is hasonló okokból szenvedett vereséget. A társadalom ítélete könyörtelen, de az SZDSZ nem szűnt meg, nem is akar megszűnni, mondhatnám azt is, hogy már nyíltan beépült az MSZP-be, az LMP-be, és amellett a tömegközlésnek olyan eszközeibe, amelyek botrányról botrányra bukfenceztetni akarják a jelenlegi kormányt, de remélem, ez nem következik be. A két új párt valójában egy különös politikai helyzetet teremtett. Az, hogy a magyar ellenzék a Magyar Szocialista Pártból, a Lehet Más a Politikából, valamint a Jobbikból áll össze, arra is utal, hogy elvtelen összeegyeztetésekre kényszerülnek, mert ami valójában zavarja őket, az a fölényes többség, amit a Fidesz-KDNP megszerzett a parlamentben, és ezzel az ország akaratát, politikai szándékait is maga mellé állította.

Az Ady Endre Sajtóalapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozatot 50x70-es formátumban elkészíti, bekeretezteti, s azoknak az önkormányzatoknak, akik levélben kérik, ingyen eljuttatja.

Címünk: 1092 Budapest, Ráday u. 32. I. em 3.

Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1578.

Civilek tiltakoznak az Alkotmánybíróság tagjainak tervezett jelölése ellen, adja hírül az emeregy. A civilnek nevezett szervezetek, a Helsinki Bizottság – alapítója Kőszeg Ferenc, SZDSZ-alapító, tiszteletbeli elnöke a magyargyűlölő akadémikus, Komoróczy Géza. A Nyilvánosság klub, amelynek tagjai Bolgár György, Vásárhelyi Mária, Kenedi János, Babus Endre, Halmai Gábor. Továbbá az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője Majtényi László, és az SZDSZ-es külügyi titkár, Magyar Bálint sajtófőnöke, Baranyi Imre, és még Pelle Andrea, mint a Tasz-tagja, akit Morvai Krisztina zsidó nő zsidózott le, egy, az ENSZ-ben elnyerhető állásháborúban, s most mindkettejük szervezete tiltakozik a Fidesz intézkedései ellen. De a tiltakozó civileket erősíti a Hit Gyülekezetének fő hanyattesője, Hack Péter is a Trancparency színeiben. Namármost, mint látjuk, ezen abszolute civilek álláspontja szerint a két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslata egyenesen az Alkotmánybíróság függetlenségét ásná alá akkor, ha a Fidesz élni merészelne a néptől kapott kétharmados felhatalmazásával az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásakor.

A köztársasági elnöki pozíció tartalma és minősége lényegében az 1990-es országgyűlési választás után létrejött úgynevezett SZDSZ-MDF-paktum eredményeként került kialakításra. Az alkotmányjogi szempontból vegyesnek nevezett rendszerben a köztársasági elnök az MDF-KDNP-kisgazda kormány, valójában a népnemzeti oldal esetleges hatalmát hivatott ellensúlyozni. Az alkotmányjogi értelemben „gyenge” jelzővel ellátott elnöki státus képes volt félrebillenteni a rendszerváltó törekvéseket, így Göncz Árpád szimbolikusan is az egykori pártállami struktúrák és a liberálisnak nevezett hatalmi szövedék összefogását testesítette meg.

– A 47-es villamoson utazom rendszerint. Közli a villamosvezető, hogy végállomás, kiszállás, pedig hát messze vagyunk még a Deák téri, valódi végállomástól, békétlenkednek az utasok. Két idős hölgy beszélgetését csíptem el: jöhetne már ez a Tarlós, mert ami itt van, tűrhetetlen! Kedves Tarlós István, önt már várják a főpolgármesteri székbe szerte a fővárosban. És a Fidesz budapesti választmánya is igent mondott önre.

– Remélem, hogy senki nem fogja megbánni, aki bízik bennem. A budapesti választmány mind a 60 szavazatát megkaptam, s bevallom, ez jólesett. A Fidesz fővárosi listájáról volt vita, de végül is, azt is maradéktalanul elfogadták, ha jól emlékszem, 47:15 arányban.

– Még hátravan az országos választmány döntése.

– Kétségtelen, de nem hiszem, hogy különösebb meglepetésre érdemes számítani, jóllehet, az önmagukat liberálisnak mondó körök még mindig nem tudtak egészen megnyugodni. Bizonyos jelek szerint én nem a főnyereményt jelentem majd a számukra.

Száz volt SZDSZ-es, alapjában véve a volt kemény mag, megtűzdelve néhány gojjal, vagy vélhetően olyasmikkel, aláírást tett közzé a jogállamiság védelmében. Ez a most száztagú charta-zenekar mindig akkor tiltakozik a jogállamiság és a demokrácia megmentése érdekében, amikor az elkövetett súlyos bűnökért felelnie kellene, illetve amikor a kiterjedt nemzetközi zsidóvédő szervezetek segítségét, mentőakcióit szeretné igénybe venni. A mai magyar kormány reméljük nem lesz Jerikó. Az újabb kutatások már nem támasztják alá Jerikó falainak leugatását sem. Jerikót mások a zsidók előtt már lerombolták…

Amióta elkezdődtek a VB-közvetítések itt, a környezetemben délután négy órakor elhallgatnak a fűnyíró gépek. Minden munkazaj megszűnik. Gazda- és kerttulajdonos, kőműves és segédmunkása, sörivó és borivó betelepszik a képernyő elé, helyet foglal egy kocsmában, ahol vitatkozni is lehet a látottakon és nézi a vébét, amelyen nincs magyar csapat. Pontosabban csak egy csapatunk van jelen, de az aztán elsöprően és besöprően jelen van: a Köztévé népes közvetítő gárdája, amely minden mérkőzést közvetít.

A közvetítők két táborra vannak osztva: A frontharcosok, az első számú csapat kint a helyszínen forgat, a másik bent a stúdióban szakszerűen értékel és tudtára adja a kedves nézőnek, hogy mi az, amit látott. Ez megfelel a politikai élet képletének, amelyben a politikusok megvívják, megvívogatják a politikai harcokat, a politológusok pedig értékelik, felnagyítják vagy kicsinyítik. Megbízásuk szerint elérik, hogy a közönség ne azt lássa, hallja, értse, amit látott, hanem amit a háttérhatalom érdeke szerint értenie kell. A politológus pontosan úgy általánosít, hirdet eredményt, mint a most megszületett fociolóus, aki elemez, értékel, cseveg, szellemeskedik és elsősorban azt adja a közönség tudtára, természetesen a kinti frontharcossal együtt, hogy a vébé világesemény és mindenekfelett csak azért létezik, mert közvetítve van. A vébé tehát a miénk.

A monorierdei összejövetelen adtam elő „Új magyar önépítés” című rendszerváltoztató dolgozatomat, amelyben leírtam korunk nyomorúságos hősét, a kultúrbugrist. Nincs szégyenkezni valóm amiatt, hogy az élet ezután daliás sorban állította és állítja elő ezeket a figurákat. Mindenkit lehetetlen felsorolni. Bokros Lajos. Gyurcsány Ferenc. Hagyó Miklós. Monorral kapcsolatban most Elek István a Népszabadságban azt tartja fontosnak felnosztalgiázni, hogy akkor egy sátorban adtam elő Bauer Tamással. Kétségtelen, de azóta mintha elváltak volna útjaink. Engem előadásom miatt eltiltottak másfél évre, majd Lakitelek után a legszigorúbban megfigyelt, lehallgatott, kísért célszemély lettem, őt pedig Aczél betette a Hazafias Népfront elnökségébe, talán mint a „Szövetség Fiai” megfigyelőjét.

Az élet ma is nagy bőséggel termi a kultúrbugrist. Sneider Tamás. Mesterházy Attila. Vona Gábor. Érdekes, hogy előzetesbe még csak egy bugris került. De ez talán nem az én fogalomalkotásom hiányossága.

Csurka István

A szlovákiai választást a magyarságtól ellopták, népiesen szólva – elbugázták. A Magyar Koalíció Pártja nem jutott be a törvényhozásba, de a Bugár Béla-féle nemzetközi vegyes, a szlovák, cigány, zsidó és csak részben és csak névleg magyar, nyolc százalékkal, igen. Ez, valljuk be, nagy pofon a szlovákiai magyarságnak, de még nagyobb Magyarországnak és az éppen most kormányzását megkezdő Fidesznek. Ezen nincs mit szépíteni.

Bugár Bélát ismerjük. Peter Weisz urat is, aki sokáig itt volt nagykövet és volt alkalom megismerkedni a „Nyílt társadalommal” és főemberével, Soros Györggyel. Bugár szellemileg annyira magyar, mint amennyire egy Weisz szlovák. Az egyéves pártban 4 magyarnak mondható alak díszlik és 7 szlovák. A liberális charta szerint a cigány sem maradhat ki belőle.