A MIÉP 2010. október 23-ai ünnepi megemlékezése megtekinthető Filmtár rovatunkban

A hétfőn bejelentett akcióterv mindegyik lépését helyeseljük, a családi adózás irányába tett első lehetséges lépést, a gyermekek után járó növekvő adókedvezményeket azonban kivételesen szeretjük. Már 1994-es első programunk a főállású anyaság gondolatát tartalmazta – sok támadást kaptunk miatta. Megvalósítani nem volt erőnk. Most Orbán a megvalósítás feltételeit, a kétharmados többséget hozta létre előbb, és ezután kezd a megmaradás rendszerének kiépítéséhez. Ennek ez most az első lépése.

A Bodrogközben, Pácinban 1990-ben megválasztottak egy akkor 24 esztendős fiatalembert, Barati Attilát, aki meghálálta a pácini emberek jóvoltából kapott lehetőséget.  Pácinban minden megváltozott az elmúlt húsz évben. Egy dolog állandó, a 98-tól a MIÉP jelöltjeként induló polgármester személye, akit október 3-án nagy többséggel ismét megválasztott a község lakossága, hatodszor is.

– Milyen előzmények után került sor az újabb megmérettetésre?

– Felemás előzmények után, mert az idegenszívűek által teljesen kifosztott és gazdaságilag tönkretett, így a pénzügyi válságot is jobban megszenvedő Magyarországon az elmúlt években az önkormányzatokra hárított feladatok tömegével, a megszorító intézkedések hatásaival és az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségekkel kellett szembenéznünk! Ebben a helyzetben nem csoda, hogy számos önkormányzat még a kötelezően ellátandó alapfeladatait sem tudta teljesíteni. Iskoláikat vagy bezárták, vagy átadták más fenntartónak, pedagógusaikat elbocsátották, az egészségügyi ellátást leépítették. Óriási fegyverténynek tartom, hogy ilyen körülmények közepette nem csak hogy fenn tudtuk tartani a pácini oktatási-, egészségügyi- és szociális ellátást, de azt jelentős mértékben fejleszteni is tudtuk! Pácin Község Önkormányzatának költségvetése a 2006-2010-es választási ciklus során rendkívül feszített ütemű volt. Az önkormányzatokat megillető állami normatív finanszírozás állandó csökkenése miatt fellépő, s évről-évre növekvő forráshiány következtében az alapvető működési feltételek biztosítása minden eddiginél nagyobb nehézséget jelentett településünk számára. A konvergenciaprogram önkormányzatokat is megnyomorító intézkedései közepette meg kellett őriznünk intézményeink működőképességét oly módon, hogy közben nem mondhattunk le fejlesztési céljaink megvalósításáról sem. Hogy mindezt sikerrel tettük, arra világos bizonyság az Állami Számvevőszék BAZ Megyei Ellenőrzési Irodája által lefolytatott átfogó vizsgálat. Idén nyáron ugyanis heteken át a polgármesteri hivatalban tartózkodtak az ellenőrzési iroda munkatársai, akik átvilágították az önkormányzat teljes pénzügyi-gazdálkodási rendszerét 2006-tól 2010-ig. Az általuk 2010. július 30-án kiadott vizsgálati jelentés részletes megállapításai alapján a vizsgált időszakban Pácin Község Önkormányzatának pénzügyi gazdálkodása az érvényben lévő jogszabályok alapján mindenben megfelelő volt!

A főpolgármester szerint 1956 az erkölcs forradalma volt, amely nem tűrte az elnyomást, a hazugságot, az emberek megnyomorítását és lelki lerombolását.  Tarlós István a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületénél tartott  fővárosi megemlékezésen mintegy félezer emlékező, köztük több fővárosi képviselő előtt úgy fogalmazott, az erkölcs lehet felkiáltójelként magasra tartott zászló, és piros vér a pesti utcán, de lehet építő, óvó, hazát és várost teremtő is. A politikus szerint a budapestieknek különösen súlyos örökség és tehertétel adatott, ám ő arra vállalkozott, hogy új rendet és működőképesebb várost építsen, "igaz filozófia mellett".

A fenti országgyűlési eredményjelző tábla azt mutatja, hogy milyen arányban választotta meg a T. Ház 2010. október 11-én, egy héttel a vörös iszap pusztító kiömlése után a nagyon fontos médiatanács tagjait. Több mint kétharmados többséggel. A szocionizmus levitézlett bajnokai lapjaikban és tévéikben, rádióikban most nem restellnek diktatúrát, egypártrendszert, sőt nácizmust emlegetni.

Ez nem az első elöntésünk. Az elsőt még felszabadításnak neveztették, s a nemzetet maró lúgot, a hatalmat átvevő moszkoviták képezték benne. Rákosi-Rosenfeld, Gerő-Singer, Farkas-Lőwy és Révai-Léderer volt a négy magyarirtó. A vörös hadsereg rablásai, erőszakoskodásai, ember-elhajtásai fájdalmas sebeket okoztak a nemzetnek, de összhatásuk eltörpült Rákosiék és ÁVH-juk gonosztettei, szándékosan nemzetellenes rendszerük bosszúálló károkozása mögött. A második elöntésünk a forradalom és szabadságharc Vörös hadsereg általi leverése és az ország újbóli megszállása nyomán következett, és helytartói ugyanazzal a módszerrel pusztítottak, mint az előző Rosenfeldjei: a szovjet katonaság csak jelenlétével fedezte a Kádár–Aczél-kormány nemzetellenes tevékenységét, a károkat az újra berendezkedő, most már tanultabban, fortélyosabban bolsevista rendszer okozta. A magyarság szerencsétlensége, hogy ez a rendszer túlságosan sokáig állt fenn. Szennyezését teljes mértékben feltakarítani mindmáig nem sikerült. Szálló porát ma is belélegezzük. A harmadik elöntés a rendszerváltásnak nevezett időszak korában történt és a neve rabló privatizáció volt. A privatizációs zagytermelés nem a nemzet akaratából történt, hanem azt az előzőkhöz hasonlóan ráerőszakolták a nemzetre. A módszer azonban alapvetően megváltozott: előbb egy demokratikusnak mondott kormányt helyeztek a nemzetre, amely modernizációként és rendszerváltásként, kapitalizmusra való visszatérésként hajtotta végre a vörös zagy új, más, piros-fehér-zöld szelvényekbe való átterelését.

Szabó Zsolt tokodaltárói képviselő, a MIÉP országos elnökségének tagja, a párt Komárom-Esztergom megyei elnöke az őszi helyhatósági választásokon újra mandátumot szerzett.

– Szerkesztőségünk nevében gratulálunk eredményéhez, amit nem lehetett egyszerű elérni, hiszen összesen huszonöt aspiráns volt hat képviselői helyre.

– Köszönöm szépen a gratulációt! Nagyon sokat kampányoltam, szórólapoztam, mégis eleinte azt gondoltam, hogy most településünkön is inkább a parlamenti pártok jelöltjei indulnak nagyobb eséllyel. Mégis, már az ajánlásokkor láttam, hogy sokan mellettem állnak, nagyon hamar megkaptam az induláshoz a szükséges jelölést, és a szavazás eredménye azt mutatja: nem volt hiábavaló az elmúlt négy év munkája. Nem az a képviselő vagyok, aki csak kampány idején foglalkozik a település lakóinak gondjaival, és mindent megígér, csakhogy megválasszák. A ciklus közben is meghallgattam a lakók ügyes-bajos problémáit, és megoldást kerestem rájuk. Egy választáson azt kell mérlegre tenni, hogy a jelöltek mit dolgoztak, mit ígérnek és képesek megvalósítani azt. Örülök neki, hogy Tokodaltáró polgárai úgy döntöttek, én alkalmas vagyok arra, hogy továbbra is képviseljem őket. A már említett 25 jelölt közül egy új tag is bejutott a hat fős testületbe. A jövőt illetően bízom abban, hogy a nemzeti erők győzelmével véget ért a falurombolás időszaka. A szocialisták és a szabad demokraták kormányzása idején a falvak nem tudták megtartani lakóikat, mert a családi gazdaságok helyett a tsz-alapú tőkés nagybirtokokat támogatták. A falvakban nincs elég munkahely, a megszűnt vasútvonalak, a bezárt kisposták, kórházak és iskolák mind az előző kormány hibás politikáját mutatják. Mi az, amit a vidéken élők elvárhatnak az államtól? Az iskola és a közlekedés, ez az, ami elsősorban megtartja a vidéken élőket. Pont az a kettő, amit az előző kormányzat lábbal tiport. Iskolák százaira került lakat, gyerekek ezrei kényszerültek rossz közlekedési viszonyok között hajnalban más településekre iskolába járni.

A tartalomból:

Csurka István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (48.)

Olgát negyedórával Trockij távozása után, anélkül, hogy Szkljanszkíj megjelent és újabb ajánlatot tett volna, kiengedték a magánkórháznak berendezett börtönből. Kocsiját és kocsisát is odarendelték, úgyhogy félórán belül otthon volt, és végre szerelme nyakába borulhatott. Majdnem fuldokolva, mert ő már tudta, hogy ahhoz, hogy megmenthesse, el kell szakadnia tőle. Kertelés nélkül közölte vele, hogy elsősorban ő van veszélyben, mert a hadifogolytáborban Kun Béla és társai felfedezték a köztük kialakult kapcsolatot és feljelentették Trockijnál. Valószínűen nemcsak az okozza iránta tanúsított gyűlöletüket, hogy nem csapott fel vörös katonának, és ezzel sok társát is visszatartotta tőlük, hanem az is, még inkább, hogy másnap látták együtt távozni őket. Figyelmeztették Trockijt, hogy egy közös hadseregbeli magyar tiszt a Kerenszkij-kormány megbízottjával lépett ki a hadifogolytáborból. Édes kettesben.

– Nem kellett volna rögtön csókolóznunk – mosolyodott el Günther, aki még nem fogta fel teljes mélységében a veszélyt.

– Bele is haltam volna.

Volt persze kicsinyesebb oka is a feljelentésnek. Kun Bélának is tetszett a nő, és amikor jelentették neki a csókolózást, ellilult a dühtől. – Azonnal le kellett volna puffantani őket – mondta a nagytestű lett tiszthelyettesnek – németül, mert oroszul még mindig csak dadogott –, aki látta a jelenetet és nevetve elmondta neki.  Nemi nyomorában, amikor csak olcsó nők jutottak neki, mint Pesten, s azok is ritkán, gyűlölt minden férfit, aki egy úrinőt megszerzett. Minden nőt mindig előle vittek el.

E mellett a feljelentés politikai oka majdnem másodlagos lett. Kun Béla és társai ekkor még nem voltak beavatva Trockij minden játszmájába – mellesleg később sem – és mélyen felháborodtak a Kerenszkij-rezsim előző napokban, június 4-én a Nyevszkij Proszpekten végrehajtott sortüze miatt, amelynek sok proletár áldozata volt. Fogalmuk sem volt, hogy a bolsevikok provokálták a polgári kormányt, mert áldozatokra volt szükségük. Kunék ezt nem tudva, bolsevista technikában még elmaradva tartották módfelett veszélyesnek a Kerenszkij-kormány munkatársának a viselkedését. Kun Béláék 1917 nyarán még zöldfülű bolsevikok voltak, forradalmi fontosságukat állandó feljelentésekkel támasztották alá, Trockij átlátott rajtuk, nem sokra tartotta őket, s csak legyintett, amikor Lenin felkarolta őket.

Nevezhetjük azonban ezt a tavasszal megkezdődött rendszerváltás eredményhirdetésének is. Minden megyét erős Fidesz-többség vezet, a nagyvárosok közül egyedül Szegednek van MSZP-s polgármestere, de a városi képviselő- testületben ott is a Fidesz van többségben.

Ez világraszóló, egyedülálló teljesítmény. A magyarság a 2010-es két választással ismét egy olyan lehetőséget mutatott fel elsősorban Európának, s egyúttal olyan kiállást mutatott fel a nemzeti értékek mellett, amely csak az ötvenhatos forradalomhoz és szabadságharchoz hasonlítható. Ezzel kiküszöbölte azt a csorbát, amelyet húsz évvel ezelőtt elkövetett – elkövettünk –, amikor jelentős mértékben hitelt adott a nemzetellenes, idegenszívű liberalizmusnak és árulókat hagyott uralkodni.