Angela Merkel német kancellár nagyra becsüli, hogy Magyarország regisztrálja a menekülteket, válaszolta a kancellár asszony újságírói kérdésre. Majd néhány nappal később felszólította az Európai Bizottságot, hogy állítsa fel a biztonságos országok egységes listáját.

2014 a holokauszt 70. évfordulója, 2015 meg a folytatása. Végestelen végig.

Magyarország Kormánya határozott és egyértelmű állásfoglalásaiban zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus, a rasszizmus és a kirekesztés ellen. Én alig tudok olyan hetet, amikor valamilyen nagyszabású zsidó eseményre a címben jelzett időintervallum alatt ne került volna sor.

A politikai élet egyes főszereplői egymást túllicitálva azon küzdenek ki a hitelesebb magyar az itthon gombamód szaporodó zsidó szervezetek számára. Hogy mást ne mondjak, legutóbb egy eredetileg SZDSZ-es, valamikori fideszes kormánytanácsadó egy mostani kormánytanácsadó kirúgását követelte, mert az illető „zsidó származását gondosan titkolta, és egyetértett azzal a hivatalos kommunista véleménnyel, hogy Izrael egy (...) imperialista ország”.(?!)

Zéró nemzetvédelem

A közelmúltban két párhuzamos lépést tett a magyar Országgyűlés, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Mazsihisz. Az Országgyűlés határozatot fogadott el a zéró tolerancia elvéről, amely szerint nincs megértés, nincs felmentés, nincs türelem a kirekesztő nézetek, a szélsőséges nacionalizmus, az antiszemitizmus, a tálib eszmék, a terrorizmus és általában a szélsőjobboldali nézetek és az ezeket hangoztató emberek, szervezetek, orgánumok iránt. A másik vállalásban pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöke hajlandóságát fejezte ki, hogy a Mazsihisszel együtt terjeszti be az Országgyűlés elé a holokauszttagadást tiltó cenzúratörvényt.

Az USA és az EU által támogatott ukrán kormány hamarosan összeomlik. Ez kudarc. Bár az EU még milliárdokat pumpált az elmúlt hónapokban is az ukrán adósság mély kútjába az ország gazdaságilag rosszabbul áll, mint valaha. A béke Oroszországgal egyre távolabb, és nehéz lesz egyedül Vlagyimir Putyint felelőssé tenni.

Legkisebb fiúunokám 4. születésnapjára egy ezüst tízeurós érmét kapott az egyik idősebb rokonunktól. A 10 euró névértékű érmén Otto von Bismarck arcképe látható, melyet Németországban a kancellár születésének 200. évfordulójára adtak ki.

Az érme szép, és az ember csak szomorkodhat, ha a bismarcki Európát, mely minden kétséget kizáróan Európa fénykora volt, ezzel a mostani Európával összeveti. Ám akkor sincs sok vidámságra okunk, ha a megajándékozott kicsi fiú és kortársai jövőbeli, Európa által garantált lehetőségeit vesszük számba.

A címbéli mondat, hogy a német–orosz viszonytól függ Európa jövője, Bismarcktól származik.

Idáig azt hittem, hogy aki elmenekül háború dúlta hazájából, az megbecsüli, ha nem süvítenek golyók a feje fölött. Azt is gondoltam, hogy kissé kellemetlenül érzi magát, amiért törvénytelenül, a határátkelőket kikerülve megy olyan országba, ahová nem hívták. Éppen ezért összehúzza magát, és ha valaki még meg is kínálja egy meleg ebéddel, akkor borzasztóan hálás. Igyekeztem is magamban különbséget tenni menekültek és bevándorlók között, mégsem mindegy hogy valaki Szíriából vagy Szerbiából vándorol ide. Jól tudom, mennyire nehéz kárpátaljai barátaimnak, akik nem mehetnek haza szülőföldjükre, nehogy besorozzák őket. Ehhez képest egy szír vagy egy líbiai esete még szomorúbb lehet.

– Kiútkeresés II/II –

A magyarság XXI. századi létében kultúrájának helyzete, milyensége, a kultúrára hatással lévők teljesítménye meghatározó lehet. A korábbi fejezetekben tárgyalt sajátosság, a társadalmi és egyben kulturális szakadás a kultúrpolitikát különös próbatétel elé állítja. Feltételezésünk alapján ugyanis a kettészakadt társadalom felső rétege egyre inkább nyugatias, egyre több nyelven, egyre jobban kommunikál, egyre inkább magáénak tudja a nyugati struktúrákat, így a centralizáció sokkhatását lényegesen könnyebben vészelheti át, mint az alsó réteg. A társadalom gazdagabb, műveltebb csoportja könnyebben oldódik fel az új összeurópai létben, mint az alsó.

Egész nap tanácskozott a kormány. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedd estére összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet.

Az őszi parlamenti ülésszak előtt tartott kormánykonferencián a miniszterelnök a kormány elmúlt egyéves tevékenységét, illetve az elmúlt öt évet értékelte. A kormánytanácskozás fő témája a polgári berendezkedés megerősítése volt. A most következő egy évet a cselekvés legfontosabb évének nevezte.

Ez a kor, melyben élünk és különösen az, amelyik ránk következik a jövendő században, a népvándorlás kora. A színes bőrű, mérhetetlen szegénységben élő, de viharosan szaporodó népek keletről nyugatra, délről északra vándorolnak és a nemzetközi nagytőke, a nemzetközi tőkés társaságok és bankok éppen az ellenkező irányokba nyomulnak, azaz a fejlett országokból teszik át székhelyüket, a tőkéjüket a fejletlenekbe, az olcsó munkaerőt keresve és a nagyobb profitot hajszolva elősegítik ezt a népvándorlást. Ez az érdekük, mert így helyben, a nyomorgó déli és keleti részekben oldódik a feszültség, azokban az államokban pedig, ahová ez a tömeg megérkezik, társadalmi feszültségek keletkeznek és az ottani tőke zavarba kerül, megszűnik mint vetélytárs. Európa jelenleg a védekezés módjait keresi ez ellen. Azért akarja lezárni a határait, hogy ez a tömeg ne telepedhessen be korlátlanul. Azért akarja saját belső piacát összerendezni, hogy megvédje magát a külső hatásoktól. Az USA gazdasági fölényével szemben azonban nehezen bír. Az USA a NATO-n keresztül már beérkezett Európa közepébe és most a saját igényeinek megfelelően néplerakatot akar csinálni Európa és az európai Oroszország között. Erre pillanatnyilag, sajnos, Magyarország a legalkalmasabb hely, mert önmagától is fogyatkozik és vezető kasztja-kormánya régen elárulta.