– A magyar kultúra helye és jövője –

A Kárpát-medencébe érkező magyarok magukkal hozott sajátos, sok tekintetben ismeretlen és feltehetőleg rendkívül sokszínű kultúrájától a magyarság eljutott a mai magyar, sok tekintetben ismeretlen és rendkívül sokszínű kultúráig.

Persze, hogy pontosan mit értünk a magyar kultúra teljesítményein, magán a mai magyar kultúrán, arra lényegében lehetetlen válaszolni. A magyarság története – legalábbis amit ismerünk belőle – a folyamatos befogadásról és a befogadással együtt hevesen megnyilvánuló különállásról szólt. Távol álljon tőlem valamiféle amatőr nyelvészkedés, de kétségtelen, hogy a magyar nyelvben megdöbbentően sok jövevényszó található, miközben tulajdonképpen egyetlen ismert nyelv hangzására sem hasonlít.

Francois Hollande francia elnök a hétvégén megjelent írásában nem kezdeményez kevesebbet, minthogy az eurót használó államok alkossanak egy közös kormányt, sőt parlamentet. A 19 állam közös kormányának és törvényhozásának jogosítványai, megalakulása, viszonya a nemzeti kormányokhoz és az EU testületeihez nem tisztázottak Hollande cikkében. A felvetés sem teljesen új, Jacques Delors korábban hasonló kezdeményezést jegyzett.

Nem szabad tehát lagymatagnak és bizonytalannak lennünk, amikor harcolunk ellenük. Soha nem szabad elfelejtenünk, hogy mik voltak. Nem szabad elhinnünk egyetlen szavukat sem.

Magyarországon rendszeresen megtartják a szabad választásokat, de nem az a párt kerül hatalomra, amelyik megnyerte a választást. Kilencvenben az MDF a parlamenti helyek 43%-ával paktumra kényszerült és a sajtó-rádió-televízió ellenzéki kézben hagyása mellett a köztársasági elnöki posztról is le kellett mondjon. Az indulás idején nem irányíthatta a Nemzeti Bankot és a bankokat általában, el sem kezdhette a nemzeti érdekű gazdaságpolitikát, és a privatizációban a döntő előnyt a volt rendszer krémjének szolgáltatta.

Az úgynevezett szolgáltató típusú kormányzati kommunikáció tavaly háttérbe szorult a választási kampányok miatt, most azonban visszatér ezzel a nyilvános, a szokásosnál hosszabbra tervezett, a kérdések feltételét és a beszélgetést is lehetővé tevő sajtótájékoztatóval. Jelentette be a médiában tavasszal a kormány. Magánvéleményem, hogy a támogatottság csökkentése is szerepet játszhatott a döntésben. Mivel a kabinet szerdánkénti ülésezésein hozza döntéseit, úgy találták, azt, hogy pontosan miről szól egy döntés, már a következő nap célszerű elmagyarázni.

Az utóbbi években a Nyugatról érkező hírekben nem leltünk sok örömöt: vagy a keresztény Európa pusztulásán merenghettünk el általuk, vagy a Magyarországot érő igazságtalan kritikák borzolták idegeinket. A hétvégén azonban két olyan interjút olvashattunk, melyek megerősítettek bennünket, hogy ki kell tartanunk a keresztény értékrend és Európa európaisága mellett. Az interjúalanyok nem is akárkik voltak: a német kancellár asszony és a német szövetségi belügyminiszter.

A csapból is a melegházasság és a homoszexuálisok egyenjogúsága folyt az elmúlt hetekben, mire Angela Merkel kiállt és azt mondta, hogy a házasság igenis egy férfi és egy nő együttélését jelenti. A kancellár asszony kijelentését persze nem találják meg az olvasók sem az Index sem a HVG oldalain, a liberális újságírók úgy látszik Merkel esetében az elhallgatást választották, nem úgy, mint amikor valamelyik magyar politikus merészel ilyen „újszerű” gondolatokat hangoztatni.

1. Ha tisztán piaci alapú megállapodásokat köt a többi gazdasági tömörüléssel (az EU-val vagy az SCO tagjaival).

2. Ha fenn tudja tartani a párbeszédet mind Európával, mind az ázsiai nagyokkal.

3. Oroszországnak diverzifikálnia kell az exportját. A jelenlegi monokultúrás kivitel nagyon sérülékennyé teszi az orosz gazdaságot. Az EU révén talán új termékszegmensekben is meg tud majd jelenni az orosz kivitel (a többi tagállammal együttműködve).

Ha be tudja bizonyítani, hogy az Oroszország elleni szankciók éppúgy sújtják az európai nagyvállalatokat, mind magát az orosz gazdaságot.

Duray Miklós közéleti személyiség, politikus, író, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke most töltötte be 70. életévét. Ebből az alkalomból az utóbbi öt esztendőben született írásaiból, beszédeiből, interjúiból válogattunk össze hetven markáns gondolatot, így tisztelegve munkássága előtt.

A honfoglalás, Árpád népének bejövetele a Kárpát-medencébe stratégiailag ugyanannyira átgondolt volt, mint az ország alapítást követő államalapítás. A nyugati kereszténység felvétele melletti döntés, a faluhálózat kiépítése ugyancsak István király érdemének tudható be. Ha nem ezt tettük volna, a késő-avarok sorsára jutunk.

– Gazdasági kiszolgáltatottság –

A második világháborút követő időszakban a gazdasági potenciállal, tudással és valamennyi tőkével rendelkező középosztály tudatos elszegényítése indult el. Ezzel együtt természetesen a magyar gazdaság alapjainak szétverését is végrehajtotta a Rákosi-rendszer, hogy helyébe megpróbáljon felépíteni egy tervgazdálkodás alapú, Moszkva igényeinek megfelelő gazdasági struktúrát. Nem sikerült.

20 évvel ezelőtt egy Srebrenica nevezetű városban amerikai közvetítéssel elboltoltak pár tízezer bosnyák életet. Az amerikaiak és úgy általában a nagyhatalmak tudtával végrehajtott mészárlásnak végül 8372 muszlim férfi és fiú esett áldozatául. Az üzlet áldozatai a bosnyákok mellett a holland békefenntartók lettek, akik – felsőbb utasításra – tétlenül nézték végig a mészárlást, amiért végül őket próbálták felelőssé tenni. Valójában a nagyhatalmi cinizmus eszenciája juttatott tömegsírba több mint 8000 bosnyákot. Milosevicék cserébe később nem támogatták teljes erejükkel a Krajnai Szerb Köztársaságot, melynek hadserege megsemmisítő vereséget szenvedett a horvátoktól 1995-ben.