Úgy tűnik, nem az van, hogy a buzik provokálnak, hanem a kormány és médiája ragaszkodik görcsösen ahhoz, hogy úgy mutassa be a felvonulókat, mintha provokálnának. Ma volt a Budapest Pride, legalább 15 ezer ember ünnepelte önfeledten a szeretetet és egymás elfogadását. Amikor hazaértem, kíváncsi voltam, mi van a Fidesz-médiában, így felütöttem a hirado.hu-t, ahol egy kép fogadott egy feltehetően transz honfitársunkról, akit kilógó mellel fotóztak le. Épp ésszel fel nem tudom fogni, hogy lehetnek sajtómunkások, emberek ennyire vállalhatatlanok.

Írja bizonyos Jámbor egy internetes oldalon

Számunkra meg úgy tűnik, akasztják a hóhért. A meleg felvonulás c. díszlet mögül kilóg a lóláb, az látszik ezen a fotón is, hogy tönkretett szerencsétlen életek roncsain át dübörög a meleglobbi kamionja és ciki a célba vett tudatlan és tapasztalatlan fiatalok esetleges idő előtti rádöbbenése: Úristen, pár év és én is ilyen leszek? Ez vár rám is?

Azt mondják, ez pusztán görög ügy, de szerintem minden félperifériára tolt vagy csúszott ország ügye. Ahol a hazai termelési bázis fejlesztése helyett a fesztiválozás és a szimpla fogyasztói társadalom építgetésével megelégszenek, csak idő kérdése, hogy a „szabadpiac mindent elintéz” dogmát istenítők varsájának foglyai legyenek.

Pedig van az úgy, hogy egyetlen év is megpecsételheti egy nemzet sorsát, nemhogy nyolc!

Azon a bizonyos 2002-es évben, a választások után tüntetők szállták meg az Erzsébet hidat, a szavazatok újraszámlálását követelték.

Párizsban a nemzeti ünnepen merényletet próbáltak elkövetni Jacques Chirac ellen. Michael Schumacher ötödszörre is Forma–1-es világbajnok lett. A pápa Erdő Pétert nevezte ki az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye érsekévé. 58 éves korában meghalt Schütz Ila színésznő.

Bár az MSZP–SZDSZ-kormány a kampány során az ellenkezőjét ígérte, mégis minden helyen leváltotta a vezető köztisztviselőket és az egyes intézmények irányítóit, úgymint: adóhatóság, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az ÁPV Rt., a Magyar Fejlesztési Bank, a minisztériumok, az országos rendőr főkapitány, a Köztársasági Őrezred vezetője.

Lamperth Mónika lett a belügyminiszter, beiktatásának napján menesztette a Köztársasági Őrezred parancsnokát és Orbán Pétert, az országos rendőr főkapitányt is leváltotta.

Az új emberek Salgó László, Erős János és Zdeborszky György Mészáros Tamás és Kamarás Miklós lettek.

– A szuverenitás megnyirbálásának lehetősége –

A magyar állam szuverenitása alakulásától ingatag. Ahogy arra Märle Tamás nagyszerű dolgozatából – melyet a Havi Magyar Fórum folytatásokban közölt – kiderült, István államszervező harcait, így a szuverén államiság kivívását Géza jelentős központosítási törekvései alapozták meg. Azonban István az egységes kereszténység és Európa felé forduló magyar államot külső segítség nélkül aligha hozhatta létre. Ahogy a környező államok legtöbbjének szuverenitása, úgy a magyar államé is meglehetősen ingatag lábakon állt. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Kárpát-medencében uralkodó magyar nép nem germán és nem szláv eredetű, akkor csodaszámba megy a magyar állam több mint ezer éves léte.

Bár a magyar államiság töretlen az első évezred végétől, a magyar állam önrendelkezése számtalanszor szenvedett csorbát, vált külső hatalom végrehajtójává. Ebből adódik, hogy a magyarság Kárpát-medencei története a szabadságharcok története.

A nagy és elbukott szabadságharcok utáni megtorlások, majd az azt követő konszolidáció, az ún. kiegyezések a nemzeti önrendelkezés szempontjából fontos, bár kétes hatékonyságú eseménysorok maradtak. Az 1850-es évek terrorja utáni kiegyezés egyrészt az ország legtermékenyebb időszakát hozta, másrészt megágyazott a Trianoni tragédiának. Bár a Kiegyezés és Trianon között nehéz közvetlen ok, okozati összefüggést kimutatni, de az I. világháborút tulajdonképpen kirobbantó Habsburg birodalommal szemben álló elnyomott nemzet és az 1914-es dualista ország pozíciói között nagy különbség mutatkozhatott volna a Párizs környéki békék tárgyalófeleinek tudatában.

A görög válság tulajdonképpen az amerikai bankrendszer, majd ezen keresztül a világ pénzügyi rendszerének anomáliája. A válság alapja, hogy a hitelminősítők a bankrendszerből induló pénzügyi válság eredményeként szakmányban minősítettek államokat bóvlinak 2010-től. 2011-ben az arab tavasznak nevezett akciósorozat lángba borította a Földközi-tenger afrikai és keleti partjait, miközben a pénzügyi rendszer térde kényszerítette az európai part országait. Hogy a két eseménysor között volt-e összefüggés, közös akarat, valamiféle terv? Nem állíthatjuk, hogy volt, de a gyanú mégis jogos.

A hatalmas tüntetések, amelyek Budapesten és egyidejűleg az egész világon feltörtek, abból a képtelen ellentmondásból táplálkoznak, amelyet egy amerikai professzor, dr. Robert Hickson fogalmazott meg egy konferencián, 2002. július 30-án az ausztriai Feldkirchenben. A képviselőnk résztvevője volt ennek az Etika bátorsága című értekezletnek.

„Az a véleményem, hogy a Nyugat veszítette el a hidegháborút, fokról fokra és egyre inkább azt utánoztuk, ami ellen korábban állítólag küzdöttünk, és ez nem egyéb, mint a dialektikus és történelmi materializmus forradalmi stratégiai kultúrája. És úgy hiszem, hogy mi, amerikaiak, mint nemzet, kétségbeesett helyzetben vagyunk éppúgy, mint ahogy a szervezett zsidóság is egyre kétségbeesettebb helyzetben van, különösen Izraelben, és nemcsak demográfiailag, és azt hiszem, néhány nagyon-nagyon tragikus dolog van kialakulóban.” Most, az iraki háborúnak már nem is az előestéjén, hanem már benne, amikor Amerikának és Izraelnek szembesülnie kellett azzal, hogy az egész világ fel van háborodva értelmetlen és gonosz háborújuk miatt, azt kell látnunk, hogy ez a két állam jóformán tudomást sem vesz az emberiség háborúellenes fellázadásáról. A kijózanodás nem következett be, sőt a háborúpárti „héják” Izraelben és az USA-ban is előretörtek és egyre erőszakosabbak. Tovább folytatódik a kormányok letérdeltetése és a palesztin nép kiirtása.

Janisz Varufakisz: „Miért kényszerítettek bennünket a bankok bezárására? Hogy félelmet ültessenek az emberekbe. És amikor félelemkeltésről van szó, ezt a jelenséget terrorizmusnak nevezik.”

Alekszisz Ciprasz: „Terheli-e az IMF-et, büntetőjogi felelősség az ország gazdasági helyzete miatt?”

Egyensúly és a nemzeti szuverenitásról szőtt álom

Neue Züricher Zeitung véleménye szerint a gazdag brüsszeli nagybácsi nélkül kell megtalálniuk az egyensúlyt a görögöknek, mert Görögország kilépése az euróövezetből nem kényszeríthető ki, de logikus következménye a nemek győzelmének a vasárnapi népszavazáson. Így a Szirizának kell megtalálnia a módját annak, hogy a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyba hozza. A görögöknek is előbb-utóbb tudomásul kell venniük, nem kerülhető meg, gazdaságuk versenyképesebbé tétele. A versenyképesebbé tétel Görögország számára az NZZ szerint az euróövezetből való kilépéssel teremthető meg. A regionális politikai és humanitárius segítség hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország ne süllyedjen káoszba. De Athénnak most a saját, nehéz útját kell járnia – minél következetesebben teszi ezt, annál jobb. Európának ez nem fog kárt okozni.

Hat hét henye

A nyári ülésszak utolsó parlamenti napján az első napirendi pontot kivételes eljárásban tárgyalta, majd megszavazta a parlament. Pintér Sándor belügyminiszter indítványozta az építkezéshez kapcsolódó kisajátítások rendezését, mivel az érintett 175 kilométeren található három és fél ezer telekből 2300 magánkézben van, s ezeket – javaslata szerint – átadná az államnak.

Az MSZP-s Bárándy Gergely vezérszónoki felszólalásában a súlyos helyzetről semmit nem volt képes mondani, azon kívül, hogy szerinte a Fidesz rasszista és idegengyűlölő.

A Jobbik szokás szerint öblögetett.

A volt jobbikos volt felesége a volt LMP-s, volt PM-es, most független Szabó Tímeának mindenről a kemény felcsúti focisták jutottak eszébe.

Schiffer András jogászkodás közben rémeket látott: ha a jövevények a Magyarországon belül épülő kerítésre felmásznak, már jogilag menekültstátust kérhetnek, tehát elképzelhető, hogy jogilag sem lesz értelme a határzárnak – mondta.

– Háborús konfliktusok, katonai nyomás –

Magyarország a Nyugat egyik legkeletibb állama. A Nyugat a Római, pontosabban Constantinus utáni, tehát lényegében a Nyugatrómai Birodalom tradícióin, kulturális alapjain létrejött, de alapjaiban germán civilizáció. A Kárpátokon túl a Keletrómai Birodalom, később Bizánc alapvetően görög kulturális alapú, de szláv, görög és török (oszmán) gyökerű vegyes társadalmai nem tartoznak a Nyugathoz. Akkor sem, ha időlegesen szövetségi viszonyban álltak a Nyugattal, sőt akkor sem, ha a nyugati civilizációra ható, jelentős kulturális értékeket hoztak létre, melyek sokasága épült be szervesen a Nyugat kultúrájába.

Ezen a határvidéken húzódik végig a világ talán legsokszínűbb civilizációs törésvonala, mely Finnországtól egészen Isztambulig halad, hogy szétágazva újabb civilizáció széleit jelölje ki. Ez a hármas határ a Nyugatot elválasztja a ma már kétségtelenül orosz befolyású ortodox vagy ex-bizánci civilizációtól, hogy megjelölje a mindkettőjükkel határos iszlám civilizáció északnyugati széleit.