Korántsem csak a bűnbakkeresés a célja az antiszemitizmust taglaló és mérhetetlen veszélyességét felkiabáló, egymásba érő megnyilatkozásoknak. A végeérhetetlen holocaustemlegetések Göncz Árpád kisebbségeket védőnek álcázott fenyegető cenzúratörvényét előzik meg, bűnbakot állítanak az őszi áremelésekből fakadó elégedetlenségi tömegáramlásai elé, és ugyanennyire fontos céljuk a nemzeti összefogás megakadályozása.

Göncz Árpád beterjesztés előtt álló törvénye, mint ahogy erről már szóltunk, látszólag a kisebbségeket fogja védeni, csakhogy mivel a kisebbségeket hála Istennek alig-alig fenyegeti valami, s a paragrafusok gumiból lesznek, azokat fogja fenyegetni, akikre a jelenlegi uralom rá akarja húzni a vizes lepedőt. Bizonyos kormányintézkedéseknek, szerződéseknek, korrupciós folyamatoknak, tulajdonlásoknak és a betelepülésnek akar védelmet, háttérben maradhatóságot biztosítani.

Soros Györgyöt észrevétlenül szerették volna az OTP-be bebújtatni. A ’44-ben elkobzott zsidó vagyontárgyakért való teljes kárrendezést már az előző kormány is elrejtette az Országgyűlés elől. Ha az, aki felemeli a szavát ezek ellen a törvénytelenségek és kivételezések ellen, gyanúba keverhető, hogy antiszemita és van rá törvény, hogy a kisebbségeket nem lehet félelembe taszítani, akkor kétszer is meggondolja mindenki, belekezd-e vagy hallgat.

Panamában Raúl Castro Kuba egykori belügyminisztere és Barack Obama Amerika jelenlegi elnöke kezet fogott. Washingtonban és Havannában, e kézfogást megpecsételendő, nagykövetségek felállítása van soron. Persze nem holnap. Több mint fél évszázada megszakított diplomáciai és kereskedelmi kapcsolat éledhet újjá, mert Amerika a kubai kommunista rendszer összeomlását hiába várja. Nyilván előbb utóbb leveszik a terrorista listáról Kubát, no nem a kubai nép, csupán a bankok érdekében. Természetesen az amerikai bankoknak rettentően jól jönne egy széles körű, minden ágazatra kiterjedő invesztálási hullám, amely csak az embargó feloldásával vehetné kezdetét. Az amerikaiak mint beruházók nyilván privilégiumot élveznének egy olyan környezetben, ahol szinte mindent a nulláról kell elindítani. Azt jósolják elemzők, hogy ugyan Kuba nem lesz könnyű préda, mert amíg Fidel él, nehéz lesz megkérdőjelezni a kommunista rendszer létét. De a már szintén nem fiatal Raúl Castro vezetése alatt viszont a kubai kormány a magánszektorban rengeteg működési engedélyt adott ki, s ha megengedik a turisták beözönlését, akkor előbb utóbb az ellátásukról is gondoskodni kell. Hogy pontosan hogy alakul Kuba sorsa, az a jövő zenéje, s hogy a múltban mi minden történt Amerika és Kuba kapcsolatában arról olvassák el ezt a kis ízelítőt.

April Foley ismeri Magyarországot. Legalábbis az átlag Magyarországon hivatalosan tartózkodó amerikaihoz képest mindenképpen. A nagykövet asszony 2006 és 2009 között töltötte be tisztségét Budapesten, így a Gyurcsány nevével fémjelzett, de tulajdonképpen a liberálisnak és baloldalinak hazudott, de valójában a posztkommunista és az SZDSZ köreinek szellemi és faji előítéletességével és lopási potenciáljával megáldott rendszer természetes rothadásának utolsó, meglehetősen ronda fázisát látta testközelből.

Foley asszony a jelentéktelen eseményen, jelesül egy nyugdíjasklub rendezvényén tartott előadása komoly felkészültséget árult el. Az összeszedett majd órás előadás – miután bemutatta Magyarország XX. századi történetét, méghozzá a lényeget jól megragadva – három témát boncolgatott. A korrupció, az antiszemitizmus és cigányellenesség, valamint a NATO kérdésköreit.

Érdekes látni, hogy ez az asszony szereti és valamilyen szinten érti is Magyarországot, mégsem képes kiszakadni az amerikai paradigmából. Bár mind a zsidóság, mind a cigányság helyzetét objektívan írta le, jól látja a kommunizmus örökségét, a mérhetetlen és mindent meghatározó korrupciót, sőt bizonyos értelemben a magyar ember habitusát is érzi, mégsem jut túl a felszínen.

Mondhatnánk, hogy megmondtuk. Sőt mondjuk is: két héttel ezelőtti vezércikkünkben megállapítottuk, hogy a Jobbik mögött már ott áll egy jelentős befektetői és politikacsináló csoport és bizony a Jobbik felfújható a Fidesz mellé.

Igaz, a mostani győzelemhez szerencse is kellett, de a veszély valós. André Goodfriend munkájának eredménye csak most látszik igazán. A Fidesz eljutott a mélypontra és annak ellenére, hogy messze a legszervezettebb párt Magyarországon és annak ellenére, hogy a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb kormányát tudta felállítani, a bukás felé tart. Miért?

Ennek elsődleges oka a már említett André Goodfriend nevével fémjelezett, de valójában az amerikai külügyi gépezet által végrehajtott slankítás. A Fideszről leoperáltak egy jelentős gazdasági érdekcsoportot és pontosan nem lehet tudni, hogy a távozókon kívül még kiket talált el a 40 éves tapasztalattal rendelkező zavarkeltő gépezet. Miközben Kubával éppen összecsókolózik az újvilág, amolyan Brezsnyevi testvércsókkal, aközben itt Kelet-Európában háborút szervez.

Orbán Viktor évértékelő beszédéről van szó, amelyet Balogh Zoltán celebrált. Erre már fenték a fogukat, mivel ez volt két hónappal a választások előtt a jövő valószínű miniszterelnökének a legnagyobb fellépése. Orbánnak most minden szavát patikamérlegre kellett tennie, mert egy éven belül mindegyik szavát számon kérhetik rajta. Senki más nincs ma Magyarországon, akinek ezzel a felelősséggel kellene vagy lehetne megszólalni. „Dőltömre Tökmag Jankók lesnek” – írta Ady. A Tökmag Jankók sora: (a jelentéktelenség sorrendjében) Vona Gábor, Mesterházy Attila és Bokros Lajos. Mindhárman minősítették, értékelték Orbán beszédét, illetve mindhárman aláírtak és személyesen elvállaltak egy esetleg központilag kiadott bomlasztást, lehúzást erről a beszédről, amelyet meglehet, hogy egy gyakorlott médiás fogalmazott meg helyettük, mondjuk egy Baló György vagy egy Vujity Tvrtko. De az is lehet, hogy Gyurcsány hozta magával Tel-Avivból, ahol Netanjahuval is tárgyalt és a beszédértékelés ott készült egy Talmud központban még a beszéd elhangzása előtt. Mert a beszédről alkotott három pártvélemény csak egyben közös: a beszéd meghallgatása vagy elolvasása nem volt szükséges hozzá. Mind a három pártillető azt volt bátor mondani, hogy a beszédből hiányoztak a konkrétumok. Ez persze hazugság. Éppen a rájuk vonatkozó konkrétumok voltak nagy súllyal benne az évértékelőben, amikor Orbán azt fejtegette, hogy előbb igyekszik rendbe tenni az életet, a munka kérdését, a gazdasági és pénzügyi dolgokat, de aztán és vele párhuzamosan lesz gondja az elszámoltatásra, a bírósági felelősségre vonásra és az elkövetett bűnök törvényes, igazságos büntetésére. Miért nem elég konkrétum ez egy Mesterházynak, akinek egy névrokonát már elérte az igazságszolgáltatás karja, és akit húszmilliós óvadék fejében sem engedett szabadlábon védekezni az ügyészség. Bizonyos, hogy ő, aki a legsűrűbb időkben MSZP-frakcióvezető volt, és ennélfogva komoly dolgok tudója, engedélyezője vagy elhallgatója, eme politikai bűnrészességével megússza. Él tovább, boldogan, mint egy törpe párt Tökmagjankója, vagy eléri a Mesterházyak sorsa? Mesterházynak ezt adták a szájába: „volt már ilyen magyar miniszterelnök vagy jelölt: programom ennyi, miniszterelnök akarok lenni.” Ez majdnem szellemes, de bennünket érdekelne, kire gondolt Mesterházy? Ki volt az, aki így nyilatkozott? Orbán ezt nem mondta. Kinek a ki nem mondott mondatához hasonlították Orbán ki nem mondott mondatát? Fene műveltnek látszik ez a Mesterházy, az embernek leesik az álla. Egyszer természetesen mindenkinek leesik, amikor már nincs erő, ami összezárja. De az is megtörténhet, hogy nem a halál ejti le az ember állát, hanem egy nagy csodálkozás. „Egymást szedtük rá azzal, hogy tudunk, s a valónál mind mind elámulunk” ez, Madách, Mesterházy úr. Kerülje tehát a tükröt, mint olyat, ha megteheti.

A Magyar Fórum csak Önökkel, Önökben létezik, az Önök figyelme, segítsége tarthatja életben. Ha tehetik, támogassák az újságot! Kérjük, hogy éves adójuk 1%-át ajánlják fel A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítványnak, mert ezzel támogatják a Heti és Havi Magyar Fórum megjelenését. Teendők a felajánlással kapcsolatban: éves adóbevallásuk elkészítésekor töltsék ki vagy kérjék cégüket, hogy készítse el az ún. 1%-os adóval kapcsolatos rendelkező nyilatkozatot. Ezen nyilatkozaton két adatot kell feltüntetni:

1. A kedvezményezett alapítvány neve: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány

2. A kedvezményezett adószáma: 18670275–1–13

Támogatásukat köszöni: Medveczky Attila, a kuratórium elnöke

Lehet, hogy lesz aki megró a feleslegesen használt idegen kifejezés használata miatt, mikor van ennek a szónak jó magyar megfelelője, a másnaposság. Csakhogy én úgy érzem, a kettő mégsem pont ugyanaz. A másnaposság mint szó, könnyedebb, gyorsabban múló bajt jelöl. A katzenjammer maradandóbb. Talán a mély hangrendű magánhangzók miatt kissé fenyegetőbb. Ugyan nem végzetes, de figyelmeztető.

A helyzet az, hogy a hívek várakozása ellenére a Fidesz nem tudta megtörni a népszerűségvesztési trendet, most vasárnap a harmadik vereségét szenvedte el. Sokan fogják ezért bírálni és sokfelől. Elsősorban Orbán Viktor lesz a célkeresztben. Már megkezdődött a bűnbaknevezés, noha hivatalos végeredmény még nincs, illetve a matematikai esély még mindig adott, mert 500 körüli szavazat nincs összeszámolva. Bár csekély a valószínűsége, de nem lehetetlen a fordítás. Ebből az ötszázból kitelne a 261 hiányzó szavazat és a maradék 240 megoszolhatna úgy is, hogy akár egy vokssal, de többet kapna a fideszes Fenyvesi Zoltán. Végül is mindegy is, hogy végződik a dolog, mégsem lehet úgy tenni, mintha semmi sem változott volna. Noha gyakorlatice semmi sem változott: a parlamenti kétharmad már Veszprémben elúszott, a többség meg így is úgy is megvan. És igaza van abban a miniszterelnöknek, hogy van az úgy, hogy a kapufáról kifele pattan a labda. Maradjunk is a sportos hasonlatnál és vizsgáljuk meg a három utolsó meccset.

Vlagyimir Putyin orosz elnököt választották a 2014-es év emberének az amerikai Time magazin olvasói. Érdekesség, hogy Barack Obama amerikai elnök csak a 11., Angela Merkel német kancellár pedig a 25. helyen végzett.

Ezzel a címmel megy egy műsor február óta az RTL-en. Azt mondják, hogy az RTL Balót a 2018-as választásokra beélesített fegyvernek szánja, egyelőre azonban lezsírozva pihenteti. Hétfő esti műsorában a tapolcai választás volt terítéken: Baló fő helyre a jobbikost ültette, a másodikra Kósa Lajost és sorrendben harmadikként a szimpatikusnak nagy empátiával sem mondható Gőgös Zoltánt kérdezte.